Századok – 1940
Szemle - Pécsi Anna: Az erdélyi fejedelmi kancellária kialakulása és okleveles gyakorlata 1571-ig. Ism.: Bónis György 110
110 SZEMLE tisztán egyházi jellegű legfőbb kollégium : a kardinálisok consistoriuma, a maga írásbeli szervével, a kancelláriával ; amelybe (éppen úgy, mint a Karolingok és a német császárok udvarában is) lassanként bekapcsolódott a fiatal, műveltebb capellanusok tevékenysége, akik — mint néhol a szerző is érinti — lassanként átveszik a kardinálisok helyét nemcsak a kancellária vezetésében, hanem az egyházi állam egész vonalán : mint thesaurariusok a kamarában, mint auditores sacri palatii az igazságszolgáltatásban s mint legatus-ok, nuncius-ok, vagy egyéb jellegű követek magában a diplomáciában is. (Olyanféleképen lehetett volna ezt megoldani, mint ahogy S. Görlitz tette nemrég (Századok 1939, 515.1.) ismertetett dolgozatában, csakhogy az anyag itt hasonlíthatatlanul gazdagabb és a feldolgozó számára hálásabb lett volna.) Ugyanekkor nyomon lehetett volna követni az írásbeliség XIII. századi fellendülésének egész bonyolult útvonalát, közvetlenül a kezdettől fogva — hiszen éppen III. Ince volt az, aki (jóformán a mi III. Bélánk híres intézkedésével egyidőben, bár sajátságos módon nála valamivel később) elrendelte, hogy minden törvényszéki tárgyalás, lehetőleg egy közhitelű oklevélszemély által, írásban is feljegyeztessék, ami azután a pápai udvar okleveles gyakorlatát oly csodálatos fejlődésnek indította, hogy az még az avignoni korszakkal bekövetkezett törés után is az egész művelt világnak mintájául szolgálhatott. E megjegyzésekkel azonban nem akarjuk a nagyszorgalmú szerző munkájának kétségtelen értékeit semmivel sem csökkenteni, teljes mértékben elismerjük azt az igen nagy érdemét, hogy az eddigi, főleg diplomatikusoktól származó, részleges és szétszórt eredményeket egy egységes feldolgozásban összegyűjtötte, s a pápai udvar szervezetének és ügymenetének eg;/es részeit gyakran kristálytisztasággal rekonstruálta (mint pl. a kancelláriai ügyintézést, a petitiótól kezdve az oklevélig, vagy az auditorok által végzett igazságszolgáltatás egész bonyolult menetét) s ezenkívül, hogy az egész XIII. századi forrásanyagot jóformán újból megbírálta. Megjegyzéseinknek csupán az a célja, hogy az olvasó figyelmét egy-két szempontra felhívják s a kutatót figyelmessé tegyék azokra a nagy összefüggésekre, melyek még feldolgozásra várnak s csak akkor tárulnak fel az ember előtt, ha évekkel később visszatér ugyanarra a tárgyra, s közben, kénytelen-kelletlen, sok egyebet is végigtanult. Szilágyi Loránd. Pécsi Anna : Az erdélyi fejedelmi kancellária kialakulása és okleveles gyakorlata 157 l-ig. Budapest 1938. 8° 85, 11. — A történeti segédtudományoknak Szentpétery Imre munkássága nyomán történt fellendülése az újkori írástörténet járatlan területeire irányítja a kutatókat. Annál örvendetesebb ez, mert az okleveles gyakorlat és a kancelláriai ügymenet ismeretében a jogtörténet és közigazgatástörténet elhanyagolt kérdéseire is nagyobb bizonyossággal adhatunk választ, s a meginduló kutatás minden bizonnyal e rokon tudományszakok fejlődését is maga után fogja vonni. P. a jó mestertől tanult kipróbált módszerekkel nyul az erdélyi kancellária kialakulásának kérdéséhez, s ezzel eddig ismeretlen tárgyra világít rá. Az idevágó magyar, sőt a fontosabb külföldi irodalmat állandóan figyelemmel kíséri, amikor a bő okleveles anyag alapján az erdélyi oklevolezés kialakulását fejtegeti. A magyar királyi kancellária fejlődése mindig szeme előtt van a tárgyalás folyamán, azzal a maga adatait állandóan összeveti : így igen tanulságos következtetésekre ad alkalmat. Kérdésfelvetése is ezzel kapcsolatos : elsőnek az érdekli, milyen gyökerekből nőtt ki a fejedelmi kancellária, vájjon a király vagy
