Századok – 1940

Történeti irodalom - Pallós Kornél 90

90 TÖRTÉNETI IRODALOM pontjainak megfelelően, első törvényeinket nem önálló jogforrás mivoltukban, hanem egymásra való hatásuk, kapcsolataik szerint vizsgálja. Pallós Kornél a Szent Istvánnal és korával foglalkozó drámairodalmat ismerteti a latin nyelvű iskoladrámáktól kezdve napjainkig (Szent István és kora a magyarországi drámairodalomban, 98—136. 1.). Célja nem az esztétikai értékelés, hanem teljesség a színdarabok összeállításában és annak vizsgálata, hogyan ábrázolják a kereszténység első századát és annak legfontosabb szereplőit. A középkori tárgyú tanulmányok sorát Balanyi Györgyé (Csehországi Boldog Ágnes, 137—68. 1.) zárja be. III. Béla magyar király unokája és I. Ottokár cseh király leánya a ferences eszmények megvalósításának szentelte életét. Szent Klárával levelezésben állott és 1234-ben Prágában klarisszakolostort alapított. Erős egyéniség volt, bátyja, Vencel király uralkodása alatt politikai befolyással is. Vitéz Kárpáthy-Kravjánszky Mór (Forgách Ferenc bíbornok-érsek történetéhez, 169— 76. 1.) a vatikáni levéltárban végzett kutatásai alapján tisztázza azt, hogy Forgách Ferenc 1564-ben született és 1583 novemberében katholizált Lorettóban, amikor Báthory András bíbomok kíséretében útban volt Róma felé. — Báthory Zsófiának és jezsuita tanácsadóinak szerepe a magyar katolikus restauráció történetében sok vita és kritika tárgya volt, olykor nem is minden elfogultság nélkül. Meszlényi Antal most (Báthory Zsófia élete és végrendelete, 177—266. 1.) nagy erudícióval az eddig ismert adatok revíziója mellett újakat is tanuságul hív és széles korrajzi háttérbe állítja be Báthory Zsófia életét, különösen buzgó rekatholizáló tevékenységét. Eles dialektikával, élvezetesen megírt tanulmánya a kérdés katolikus szempontú revíziója (v. ö. Századok 1937, 245. 1.), s ennek nyomán ez a kérdéskomplexus egészen más, tisztább megvüágításban áll előttünk, mint Thaly Kálmánnak és egyik-másik követőjének túlfűtött hangulatú előadásában. M. végső összegezése szerint „Báthory Zsófiát sokan nem szerették életében s elítélték halála után. Nagy volt, mint katolikus asszony, de nem kisebb a más hiten lévők elnyomásában. Politikai irányát sem oszthatták a Habsburg-házzal méltán elégedetlen magyarok, s így személye sokak előtt és sokáig a megvetés és kárhoztatás tárgya lett. P. Kiss Imre azzal, hogy maradéktalanul hozzászegődött, sőt egyesek szerint vallási és politikai eszmevilágának sugalmazója volt, máris kitette magát ama veszélynek, hogy az egyoldalú értékelés szintén elítélje. Eljárásának a módja bölcsebb lehetett volna, sok mindent okosabban is elintézhetett volna, de hogy a Rákóczi-ház vagyonát nem lopta meg, Báthory Zsófia végrendeletét nem hamisította meg, erről kezeskednek az írások." M.-nek ez a szintézise is azt bizonyítja, hogy ilyen bonyolult kérdéseknél, ahol vallási, politikai, nemzeti, rendi, gazdasági ellentétek szövődnek össze, minden olyan történelmi szemlélet vagy kritika ferde irányba téved, amely csak egyik vagy másik szempontból, vagy annak a többi elé helyezésével mond ítéletet. A kötet utolsó tanulmányát Kisbán Emil írta, egy fejezet ez is a magyar Pálosrend történetéből (A Pálosok és a tanügy,