Századok – 1940
Történeti irodalom - Chrimes; S. B.: English constitutional ideas in the fifteenth century. Ism.: Bartoniek Emma 91
91 TÖRTÉNETI IRODALOM 267—306. 1.). Az irodalom és az idevágó levéltári anyag alapos ismeretével készült tanulmány részletekbe menően ismerteti egyrészt a rendtagok nevelését, másrészt a rend iskoláinak működését. Különösen a XVIII. század szellemi életének, művelődési képének szempontjából annyira fontos kérdésnek részletesebb kidolgozását is szívesen vennők a Pálosrend készülő történetében. A kötetet egy rövid közlemény zárja be, tíz pontba foglalt utasítás nem képzett historikusok számára, hogy mit és hogyan gyűjtsenek a plébániák történetéhez. A Regnum eddig megjelent három kötete arról tesz tanúságot, hogy a mögötte álló munkaközösség minden tekintetben a történettudomány mai színvonalán álló munkájával nemcsak az egyháztörténet műveléséhez ad új szempontokat és új módszereket, hanem az egyetemes magyar történeti fejlődés megismeréséhez is lényegesen közelebb visz. Erről győz meg az évkönyvek magas tudományos színvonala. Tóth László (Pécs). Chrimes, S. B. : English constitutional ideas in the fifteenth century. Cambridge 1936. University press. 8° XX, 415 1. Szellemtörténet, helyesebben eszmetörténet Ch. munkája, mint ezt címe is elárulja, bevezetése pedig kifejezetten le is szögezi, mikor céljául tűzi a XV. századi angol kormányzás formái mögött rejlő szellemnek (spirit), — tehát nem az intézménynek, a kormányzásnak, hanem az ezekben kifejezett gondolatoknak (ideas) rekonstruálását. Jeligéje Maitlandnek, a századforduló nagy angol alkotmány- és jogtörténészének egy gondolata : What men have done and said, and above all, what they have thought — that is history. Ch. tehát nem áll egyedül az angol szellemtörténeti kutatás terén. Elődei közül nálunk is jól ismert a Carlyle testvérek monumentális munkája (A history of political theory in the West), mely nem feldolgozása, hanem inkább forrásidézetekkel való illusztrálása a középkori politikai elméleteknek, sajnos, csak a XIII. század közepéig. Ezen, a lényegében forrásidéző módszeren messze túlmegy Ch. H. Mcllwain-nek, a Harvard-egyetem tanárának műve (The growth of political thought in the West, New York 1932), mely már feldolgozását adja a politikai eszmék fejlődésének a régi görögöktől egészen a középkor végéig ; nem „mere political or constitutional history", de a politikai ideák fejlődését (growth) szoros összefüggésben tartja az intézmények és a politikai események előadásával. Ch. már tiszta eszmetörténetet ad, teljesen függetlenítve a politikai gondolatok rekonstruálását az intézmények s a politikai események történetétől. A szerzőnek az angol alkotmánytörténet két szélsőséges, egyformán történetellenes és anakronisztikus alkotmány-felfogásával kell megküzdenie. Az első Stubbsnek, a XIX. századi angol alkotmánytörténet úttörő nagy mesterének felfogása, illetőleg az annak félreértéséből keletkezett álláspont. Stubbs maga még csak azt vallotta, hogy a XV. században a Lancasterek modern értelemben vett parlamenten nyugvó alkotmányos kormányzást inauguráltak, ezt azonban a Yorkok megint megszüntették.