Századok – 1940
Történeti irodalom - Trencsényi-Waldapfel József 87
87 TÖRTÉNETI IRODALOM készségét, mert rövidesen fölcserélte ezt a tartózkodási helyét is a magyar udvarral. (Valószínűleg 1489 őszén.) Itt azután megtalálta a rég áhított nyugalmat és munkalehetőséget. Két Mátyás királynak ajánlott műve közül a király buzdítása nyomán írt „Decomparatione reipublicae et regni" jelentős magyar szempontból. Több olyan klasszikus eredetű, különösen polybiosi gondolat vetődik föl művében, melyet Machiavelli tett híressé ; de legnagyobb hatással mégis Mátyás király államrezonja volt rá. Valószínű, hogy a király egyénisége Brandolinus további munkáira is rányomta volna bélyegét, ha a halál el nem veszi tőle első igazi mecenását. M. lelkiismeretesen fölhasználja és továbbépíti a kérdés magyar és olasz irodalmát, újból átélt minden idevágó forrást. A tudományos teljességet pedig oly mértékben éri el, amilyenben azt ritkán találjuk meg itthon, külföldön egyaránt. A másik renaissance tárgyú dolgozat Trencsényi- Waldapfel József összehasonlító irodalomtörténeti értekezése Balassi olasz forrásairól (Le fonti itaüane della poesia di Balassi). Igyekszik bebizonyítani, hogy Balassi nemcsak az olasz dalköltészetet ismerte, hanem általában olvasta az olasz irodalmat, egyes nagyobb írókat éppenúgy, mint a múló értékűeket. Azonban dolgozata nyomán még világosabb lesz, hogy Balassi olasz forrásai mégis elsősorban az énekelt és táncolt dalok. Igen szépen kimutatja olasz sicilianák, pavanák, villanellák és nápolyi dalok tartalomban s formában egyaránt lemérhető hatását. Általában a petrarchizmusra és magára Petrarcára vonatkozó szélesebb tájékozódás használt volna a dolgozatnak. Kétségtelenül igen nehéz helyzetben van az összehasonlító irodalomtörténet Balassit és korát illetően. Ugyanazokat a motívumokat a legkülönfélébb helyekről lehet kimutatni egyforma meggyőződéssel. A legnehezebb levezetni közszájon forgó motívumok közvetlen eredetét. Viszont meggyőzően harcol az ellen a fölfogás ellen, mintha az osztrák főúri költészet döntő szerepet játszott volna Balassi egyéniségének kialakulásában. Ami pedig Balassi olasz kultúrájának bécsi eredeztetését illeti, kimutatja, hogy arra semmi szükség nincs. Annyi szál kötötte egybe Itáliával, különösen Padovával, az akkori magyar életet, hogy nem volt szükséges olasz hatásokért Bécsbe menni. T.-W. értékes dolgozata közelebb visz egyes Balassival kapcsolatos kérdések megoldásához, de új kérdéseket is sarjaszt. És éppen ebben rejlik a tudomány lényege. Kardos Tibor. Regnum. Egyháztörténeti évkönyv. Közzéteszi a magyar katolikus történetírók munkaközössége. Budapest 1937. 8° 279 1. - U. az 1938/39. 8° 311 1. A magyar katolikus történetírók munkaközösségének vállalkozását, sorozatos évkönyveit a szakkritika (Barta István, Századok 1937, 243—47. 1.), sőt a más felekezetű szakbírálat is (Révész Imre, Protestáns Szemle 1936, 392—99. 1.) nagy elismeréssel fogadta. Áz évkönyvet nem érte el sok iij és helyes kezdeményezés sorsa, hogy anyagiak hiánya miatt nem folytatódott, ellenkezőleg :
