Századok – 1939

Szemle - Sümeghy József ld. Rozsondai Károly 382

382 szemle publicisztika is látni vélte. Émile Bourgeois egyenesen azt mondja, hogy a magyar és az olasz nép ,.forradalmi" vezérei, Andrássy, Crispi és Depretis, nemzetük nagyságáról vallott nézeteik hasonlósága által összekapcsolva fogtak össze Bismarckkal a hármas szövetség olyan formában való megteremtése érdekében, hogy az a Hohenzollernek befolyását biztosította a Földközi-tengeren. H. könnyű szerrel utasítja vissza ezt az alaptalan francia feltevést. Andrássy Gyula, aki ekkor már nem volt közös külügyminiszter, szívesen látta ugyan Olaszország csatlakozását (v. ö. Wertheimer Ede : Gróf Andrássy Gyula élete és kora, III. 387. 1.), de sem ő, sem általában Magyarország lényegesebb kezdeményező szerepet a hármasszövetség megkötésében, vagy a római kérdés felvetésében nem játszott. Lényegében H.-éhoz hasonló eredményre jutott a kérdés megítélésében Balanyi György, akinek magyarnyelvű munkáját (A római kérdés szerepe a hármas szövetség megkötésében, Budapest 1928, v. ö. Századok 1929, 314. 1.) azonban H. nem ismeri. Irodalmi tájékozottsága általában kissé fogyatékos, jelentékeny német és olasz művek kerülték el a figyelmét. Nem volt szerencsés dolog a történeti terminológiában általánosan elfogadott római kérdés helyett vatikáni kérdésről beszélni, mert a két elnevezés nem azonos értelmű. Tóth László (Pécs). Rozsondai Károly—Siimeghy József : Sopronbánfalva. (Falutanulmány és községrajz. Sopron 1937. Röttig—Romwalter ny. 8° 180 1., 17 kép, 13 rajz. — Igazi munkaközösségben készült falutanulmány. Megjelenésében a címlapon feltüntetett szerzőkön és a Soproni Faluszeminárium tagjain kívül mintegy 15—20 szakember és 100 munkatárs működött közre. A nagy felkészültséget a speciális helyi viszonyok is magyarázzák. A 3273 lakosú Sopronbánfalva igen alkalmas, sőt egyenesen kínálkozik egy ilyen irányú adatfelvételi módszer kísérletére. Tipikus átmeneti község a nyugati határ mentén. Csaknem minden vonatkozásban a kialakulatlanság, nyugtalanság, megoldatlan problémáktól való forrongás képét mutatja. Itt találkozik a falu és a város ; a politikai és a népi határ ; a mezőgazdaság és az ipar ; az egykori úrbéres község őstermelő népe, a városi proletárréteg és az értelmiségi osztály. A gyakorlati és pedagógiai célokat szolgáló tanulmány nagyarányú adatgyűjtés alapján részletesen ismerteti a község természeti viszonyait, fejlődési mozzanatait és művelődési képét. Külön-külön fejezet tárgyalja a család helyzetét ; az egyesületi és társadalmi életet és a gazdaságpolitikát. Ezekből állapítja meg a község jelentőségét, vonzásterületét és a szükségesnek látszó újításokat. A könyvet több értékes táblázat, kép, fénykép és grafikon illusztrálja. A Függelék a Soproni Oklevéltárból szemelvényeket is tartalmaz. A sok helyes megállapítást tartalmazó községrajznak jól sikerült része a külterület és a dűlőnevek ismertetése. Helyesen ismeri fel Sopronbánfalvában a várostól fenyegetett, beolvadásra ítélt, egyéni színeit mindinkább elvesztő falutípust. Figyelmet érdemlő adatokat tartalmaz a népi kialakulásról szóló fejezet is, több statisztikai kimutatással a lakosság, anyanyelv, felekezet, életkor, szaporodás stb. szerinti megoszlásról. A 11%-ban magyar, 89%-ban német községben sok a magyar származású. A lakosság szilaj, nyugtalan természetét, szélsőségekre hajló kedélyállapotát a besenyő, magyar, német, török, horvát vérkeveredéssel magyarázza. A nép nem nagyon vallásos, a zsúfolásig telt mulatóhelyek mellett a templom rendesen üresen áll. A hazával való sor.sközösség érzése, amint a népszavazásnál is kitűnt, e községben fokozásra