Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
AZ 1869-1 PÉNZVÁLSÁG ÉS BANK KÉRD ÉS 45 s ami az egész gazdasági életre jellemző, előlegüzletük 2 millióról 14 millióra, értékpapírtárcájuk nem is félmillióról 4 milliónál többre duzzadt. Folyószámlán, pénztári jegyek kibocsátásával, vagy takarékbetétként kezelt idegen pénzeik összege pedig 7 és fél millióról 35 millióra emelkedett.1 A takarékpénztárak szintén évről-évre növekvő arányban szaporodtak. 1868-ban 21, 1869-ben 48 új intézet alakult, a már fennállók közül pedig a Pesti Hazai Első alaptőkéjét emelte és a főváros külvárosaiban fiókokat nyitott. Ε legrégibb magyar takarékpénztár mellett az 1869-ben — a fővárosban második Budai Takarékpénztár és a csak friss alapítású Pestbudai Fővárosi Takarékpénztár fúziójából — keletkezett Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár volt az ország legnagyobb ilyen intézménye.2 Legfeltűnőbb a biztosító intézetek térhódítása. A gyors nyereségre vágyók e téren próbáltak először szerencsét. Az 1858-ban megindult Első Magyar Általános Biztosító Társaság és az 1862-ben alakult Pannónia Magyar Viszontbiztosító körül a bizonytalan alapítások elég nagy száma jött létre ezekben az években. 1867-i alapítás a Haza Biztosító Intézet. 1868 áprilisában alakult a Hunnia Magyar Viszontbiztosító Bank Rt. Klapka Györgygyei, Pulszky Ferenccel, Térey Pállal alapítói között, azon megokolássa1 hogy ,,a hazánkban napról-napra szaporodó biztosító intézetek s azok segítségével közvetített biztosítások, az ezekkel szoros összefüggésben álló viszontbiztosító intézetek elégtelenségét bizonyítják és ilyennemű társulatok alapítását nemcsak célszerűnek, de szükségesnek is mutatják".3 Még az év első felében keletkezett a Budapesti Kölcsönös Biztosító Egylet tűzbiztosításra, júniusban kapta meg alapszabályainak előzetes jóváhagyását az Unió Viszontbiztosító Bank Rt., melyet 1,200.000 frt-os alaptőkével a Hitelbank, Angol-Magyar Bank, Kochmeister Frigyes és érdektársai alapítottak.4 Szeptemberben jelentette be Lindentháli Mayer Károly a Fortuna Jelzálogbiztosító Rt. alapítását, jelzálognak és fekvőségeknek „elárverezési veszteségek" elleni biztosítására és akkortájt tervezte Klapka György érdektársaival a Magyar Kölcsönös Biztosító Bank nyélbeütését.5 A biztosítók alapszabályainak engedélyezése során volt kénytelen először a minisztérium is körültekintőbben eljárni. 1 Vargha i. m. 363. 1. 3 Vargha i. m. 370. I. 3 Pesti tes. 1868 XI./126. 4 Pesti tes. 1868 XI./81. 5 Pesti tes. 1868 XI./161.
