Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
46 JUHÁSZ LAJOS A 3 millió alaptőkét bejelentő Fortuna esetében az üzlet megkezdéséhez szükséges harmadrész aláírásának bizonyítását kívánta, amit azonban nem tudtak kimutatni.1 A Magyar Kölcsönös Biztosító Banktól azt követelte, hogy csak a szükséges biztonsági tőke előteremtése után tartson közgyűlést. Áz alapítók ezt nem tudták megszerezni és 1869 januárjában a biztonsági tőke elengedését kérték a minisztériumtól, de ez erre nem volt hajlandó és megtiltott a társaságnak minden további tevékenységet. A társaság azonban ügynökei által már megkezdte ténykedését és biztosításokat vállalt. A miniszter ekkor a társaság működését beszüntette. Üj alapítók azonban ismét fel akarták támasztani és engedélyért folyamodtak. Az előző, még meg nem alakult társaság valamennyi kötelezettségét hajlandók voltak átvenni, de a minisztérium csak hosszas vizsgálat, az alapszabályok többszöri átjavíttatása után, 1870-ben, különböző feltételekkel engedte meg a működést.2 Harsányi Pálnak és érdektársainak az Országos Biztosítóintézet megindítására 1869 július 13-án adott a minisztérium előzetes engedélyt. Az alapítók a szükséges alaptőkét nem tudták megszerezni és még a megalakulás előtt kisebb tőkével csak tűz- és jégbiztosításra kértek engedélyt. Az újonnan megállapított feltételeknek sem tudtak elegét tenni, úgyhogy másodszor is módosították alapszabály terveiket. A minisztérium ezek után a csekély hitelű társaságtól az alaptőke 40%-ának befizetését kívánta, ami az egész vállalkozásnak nyakát szegte.3 Hasonló utat járt meg és sorsot ért el az 1869-ben alapított Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Rt. 1873-i feloszlásáig.4 Ezzel szemben gr. Nádasdy Lipót, gr. Festetich Béla, Pulszky Ferenc és mások alapítása, a Nemzeti Biztosító Bank, bár már kedvezőtlen időben, 1869 közepén kezdte meg tevékenységét és a súlyos pénzviszonyok közt nem csekély akadályokkal kellett megbirkóznia, keresztül tudott jutni a kezdet nehézségein.5 A biztosító intézetek alapításában kiütköző jelenség nem általánosítható az 1867 utáni vállalkozások egész területére. Más irányban számos igen hasznos új alapítás gyarapította a magyar közgazdaságot. Régi hiányt pótoltak, nem egy esetben úttörő jelentőségűek voltak a közlekedés, bányászat, vas- és gépgyártás, kémiai ipar új vállalatai. 1 Pesti tes. 1868 XI./72. 3 Pesti tes. 1868 XI./161. 3 Pesti tes. 1868 XI./194. 4 Pesti tes. 1869 XI./152. 5 Pesti tes. 1869 XI./53.
