Századok – 1939
Értekezések - JUHÁSZ LAJOS: Az 1869-i „pénzválság” és a bankkérdés 33
44 JUHÁSZ LAJOS gadott alapszabályok ismét felkerültek a minisztériumba végleges jóváhagyás céljából. Mint utólag az államtitkár némi megelégedéssel irta, „a társulásnak ilyen módoni könnyítése s a társulási mozgás akadálytalansága, valamint a minisztérium gyors alaki eljárása, sőt jóakaratú buzdítása is hihetetlen mérvben hatottak új meg új társulatok keletkezésére".1 Kezdetben, az első esetekben még bekérte a minisztérium egyes érdekképviseletek, a Gazdasági Egyesület, a Kereskedelmi és Iparkamarák, a kereskedő testületek véleményét is a szóbanforgó alapítás megítéléséhez, később már ennek nem látta szükségét, minden feleslegesnek látszó iratváltás és időveszteség nélkül vezette rá a benyújtott tervekre a bemutatási záradékot. Az 1868. év az alapítások terén lényegesen felülmulta az előzőt. Az 1867-i kivételesen jó termés, a bankalapításokban és némely iparvállalatnál is mutatkozó külföldi tőke, támogatva a kormány liberális felfogásától, elegendő táplálékot adott az alapítási hév kielégítésére. Az 1867-ben alakult hét bankkal szemben 1868-ban 14, 1869-ben 26 új bank keletkezett az országban.2 Ezek között néhány intézet a bankoknak egészen új típusát honosította meg, a Péreire fivérek által Franciaországban 1852-ben alapított Société Générale de Crédit Mobilier mintájára.3 Ezek a bankok az eddigi tulaj donképeni banküzletek mellett elsősorban ipar-és vasútvállalatok finanszírozását tartották feladatuknak. A már 1867-ben alakult Magyar Általános Hitelbankon kívül az angol pénzcsoportok és közvetlenül az Angol-Osztrák Bank támogatásával létrejött Angol-Magyar Bank s az Erlanger-bankház érdekeltségébe tartozó Frankó-Magyar Bank voltak ilyen intézetek. Hatalmas, 15, 20, illetőleg 32 milliós névleges alaptőkével, rendkívül kiterjedt üzletkörrel kezdték meg tevékenységüket.4 Mellettük ekkor keletkezett a fővárosban a Pesti Népbank, 1868-ban, majd a következő évben a Magyar Jelzáloghitelbank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, míg a már meglévő bankok üzletkörük kiterjesztésével igyekeztek a gazdasági élet fejlődésébe minél több ágon bekapcsolódni. Az alapítások jelentősége azonban nemcsak az új bankok számában mutatkozott, hanem sokkal inkább lebonyolított forgalmukban. Bankjaink váltótárcája e három év alatt 6 millióról 19 millióra 1 U. o. 111. 1. 2 Vargha i. m. 303. 1. 3 J. Kulischer : Allgemeine Wirtsehaftgescliichte, II. (München 1929) 537. és köv. 1. 4 Vargha i. m. 364. 1.
