Századok – 1939

Szemle - Philipp; Werner: Ivan Peresvetov und seine Schriften zur Erneuerung des Moskauer Reiches. Ism.: Elekes Lajos 240

240 szemle zésének magyar vonatkozású részeit — a németek példáját követve — nekünk magunknak kellene mielőbb közzétennünk. Banfi Florio (Róma). Philipp, Werner: Ivan Peresvetov und seine Schriften zur Erneuerun!; des Moskauer Reiches. (Osteuropäische Forschungen, N. F. I5d. 20.) Königsberg Pr. u. Berlin 1935. Ost-Europa-Verlag. 8° VIII, 123 1. — Az európai fejlődésben döntő jelentőségű XVI. sz. hatalmas feszültsége, alkotó lendülete a távoli, keleti területeken is érezhető. Állam és társadalom egymáshoz való viszonya alapvetően módosul. Orosz földön a cári hatalom, a nyugati abszolutisztikus alakulással párhuzamosan, erőteljes rohamot intéz a bojárság túlsúlya ellen, új rend.Xúj államforma csírái bontakoznak ki. A változásnak egyik igénytelen társadalmi állású harcosa, egyben azonban mintegy szellemi előfutára volt Ivan Semenov Peresvetov. Jelentőségét az adja meg, hogy ő volt kortársai közül az egyetlen, aki az átalakulást nemcsak részleteiben érezte, de egységesen látta s megpróbált róla átfogó célképet adni. Műveiben azt vázolja, milyenné kell az új cári államnak fejlődnie. A lengyel-orosz határvidékről származott, s mint lovag éveket töltött Zápolyai János, I. Ferdinánd és Rares Péter moldvai vajda udvarában. Módja volt közelebbi értesülést nyerni a török viszonyokról, s megalkothatta a katonai erőre támaszkodó abszolút uralkodói hatalom eszményi képét ; ugyanakkor ismereteket szerzett a nyugatias hivatali, helyesebben szolgálattevő nemesség szerepére s helyzetére, az abszolút jellegű államok gazdasági berendezkedésére vonatkozólag. Később orosz szolgálatba állt, úgy sejtvén, hogy a megbízható katonaelemekre utalt cári hatalom árnyékában a magafajta emberre jövő vár ; de csalódott, nem vitte sokra, s a bojárokkal való összeütközései során még azt a keveset is elvesztette, amit szereznie sikerült. Közben írta, korábbi ismereteit az orosz viszonyokra alkalmazván, politikai célú tanulmánysorozatát, amelyben a cárságot már nem csupán mint misztikus eredetű hatalmat, s ősi jogok letéteményesét, de mint öncélú valamit igyekszik beállítani, s a bojársággal szemben erős központi( katonai és adóügyi szervezet segítségével teljes diadalra juttatni. írásai a korabeli keleteurópai viszonyoknak jó forrásai. Ph. nem foglakozik a Peresvetov-féle elgondolások hatásával, gyakorlati alapjaival s megvalósultának, illetőleg meg nem valósultának módjaival. Magát a művet, szellemi oldalról ismerteti, felvázolván lényeges vonásait, tartalmát, a benne lappangó jog- és államelméletet, s ennek a korabeli orosz felfogáshoz való viszonyát. Tanulmánya mindenesetre figyelemreméltó adalék az újkoreleji orosz fejlődés ismeretéhez. Elekes Lajos. Lorenz. Iteinhold : Ofens Befreiung in der deutschen Geschichte. (Schriften zur Volkswissenschaft.) Berlin 1936. Grenze u. Ausland. 8° 32 1. — 1686-ban, elmondhatjuk, még az egész művelt keresztény világ küldött lelkes vitézeket Buda alá, még egész Európa aggódva figyelte az ostrom izgalmas fordulatait, s messze földön is boldog öröm forrasztotta egybe a szíveket a szeptember 2-i végső, győzelmes roham hírének hallatára. Az idők jele, hogy negyedévezred multán egyetemes keresztény gondolatnak, európai szolidaritásnak csak halvány visszfénye pislákol immár a gyér visszaemlékezésben. Még a 200. évfordulón is nem egy részletes, önálló feldolgozás hirdette idegen nyelven a nagy küzdelem európai jelentőségét ; most, 50 év múlva bele kell törődnünk abba is, ha külföldi szerző akár csak rövid, összefoglaló képet is ad Buda vissza vívásáról, azt is a maga