Századok – 1939

Történeti irodalom - Nagy Lajos: Aquincumi múmia-temetkezések. Ism.: Nagy Tibor 201

történeti irodalom 201 rövid, világos, a nem orvos szakember számára is érthető áttekintést nyújt. A Korbulytól már érintett múmiatemetkezés régészeti feldolgozását Nagy Lajos adja. A dolgozat első részében (5—24. 1.) két múmiasírnak és mellékleteinek leírását kapjuk. Az elsőt a szerző tárta fel 1929-ben a Táborhegyen. Egy idősebb, 50—60 év . körüli asszony teteme feküdt benne a későrómai korban Egyiptomban használatos eljárással mumifikálva. A sírban lelt Alexander Severus (222—235) érem megadja a temetkezés datum post quem]ét. Az ékszermellékletek (csontgyöngyökből álló nyaklánc, csonthajtűk, fülbevalók stb.) formája is amellett szól, hogy a sír a III. század végénél korábbi időből nem származhatik, sőt valószínű, hogy a IV. századból való (17—18.1.). Másik két múmiasírt még 1912-ben tártak fel Szemlőhegyen, azonban csak az egyiknek mellékleteit lehetett megmenteni. Ezek közül a gyantával átitatott gyolcsmaradványok igazolják a múmiatemetkezést. Faládikó bronzveretei, két későrómai agyagedény (Kugelflasche), zöldszínű üvegpaszta és aranygyöngyökből összefűzött nyaklánc s (mint az előbb említett múmiasírban is) egy parafa papucsbetét képezték a sírmellékletet. Maximinus Dai a (+313) és Crispus (+326) kisbronza a sírt a IV. századra datálja. Mivel magyarázható ennek az egyiptomi temetkezési szokásnak megjelenése Pannónia földjén? A tanulmány második része (24—30. 1.) még néhány Egyiptomra mutató jellemző darabot mutat be Pannoniából. Már ezekből is látható, hogy az egyiptomi kultuszok, valamint az egyiptomi művészet és ipar produktumai Pannoniába is megtalálták az utat. Aquincum mint a Kelettel összekapcsoló nagy közlekedési vonal mellett fekvő fontos katonai . tábor nem vonhatta ki magát hatásuk alól. Fogadalmi oltárok, Isis-Sarapist ábrázoló reliefek, s más apró leletek mellett most a múmiasírok is ezt bizonyítják. Külön egyiptomi vallásos szektáról Aquincumban azonban még nem lehet beszélni. A dolgozat, amelyhez függelékként Hollendonner Ferenc érte» kezése járul a táborhegyi sír maradványainak mikroszkópos 1 vizsgálatáról, a finom meglátások egész sorát tartalmazza. A szerző mestere annak, hogyan kell a legelvontabb szakkérdéseket is a régészeti anyag szuverén ismeretével, mégis élvezetes és könynyed stílusban feldolgozni. A Disserationes két következő dolgozata Magyarország ókori földrajzával foglalkozik. Graf munkája Pannónia rómaikori földrajzát dolgozta fel. A feliratos kövek, valamint az itinerariumok alapján hazai részről már Katáncsich kora színvonalán álló képet rajzolt Pannónia földrajzáról.1 Az egyes római települések helyének megállapítása természetesen szorosan összefügg a római úthálózat kérdésével. A háború előtti hazai tudománynak ezen a téren elért eredményeit Finály Gábor 1 Katancsich : Specimen philologiae et geographiae Pannoniarum (Zagrabiae 1795) és Commentarius ad Plinii Secundi Pannoniam. (Budae 1829.)