Századok – 1939

Történeti irodalom - Dissertationes Pannonicae ex Instituto Numismatico et Archaeologico Universitatis de Petro Pázmány Nominatae Budapestinensis provenientes. Ser. I. Fasc. 1–8. Ism.: Nagy Tibor 196

196 történeti irodalom 196 és egyre tökéletesebb megoldást kívánó kérdés ez, hiszen egy futó pillantás valamilyen egykorú képre a legtöbb esetben hasonlíthatatlanul mélyebb benyomást hagy, mint a legszemléletesebb leírás. Az olyan ábrázolás, amely keresztüljutott az ikonográfia rostáján, nemcsak a történetíró munkáját könnyíti meg, hanem egyúttal talán a leghatásosabb segítség a történettudomány eredményeinek népszerűsítésében. M. Császár Edit az utóbbi években emelkedő irányzatú színészettörténelem néhány problémáját veti fel (A magyar játékszínről). Egyike a vitatott kérdéseknek, hogy a színikritika és az újságcikkek tekinthetők-e a színház, a színész művészetének és teljesítményének megközelítésében a fontosabb segítségnek, vagy a színházi üzem működése során létrejött és azután tárrá levél érett iratanyag. Cs. a színibírálatoknak juttatja az elsőbbséget, de a levéltári anyag felhasználását a maga helyén szintén szükségesnek tartja. Fontos feladatai volnának a további kutatásoknak a magyar színművészet és a magyar színészek elkülönítően egyéni vonásainak feltárása, a színjátszás távolabbi múltjának és a vidéki játékszín alakulásának ismertetése. Ezek a feldolgozások, amelyekből le lehetne mérni az időben és vidékenként különböző igényeket, ízlést, értékes vonásokat adnának a színháztól érintett életformák szellemi képének rajzához. A történelem és földrajz határterületén alakulóban lévő tudományágakat mutatja be Bulla Béla (Hazai történeti földrajzunk múltja, jelene és feladatai) és Mendöl Tibor (Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz). A modern földrajztudomány a kultúrtáj jelenének ábrázolása közben egyre inkább szükségét érzi, hogy megállapítsa a mai helyzet kiformálásában szerepet játszó, a távolabbi-közelebbi múltba visszakísérhető fejlődéssort. A gazdálkodás, népesedés, település történetével foglalkozó történelmi ágak pedig keresik az emberkéz munkáját a táj alakulásában. A találkozó tudományoknak ki kell egészíteniük egymás munkáját. Az Emlékkönyv írói a legfiatalabb történésznemzedékekhez tartoznak, valamennyien a háború után, sőt többségük a harmincas években került ki az egyetemről. Tanulmányaik javarésze —- mint láttuk — nem hoz lezárt, évek munkájával megtisztult eredményeket, hanem inkább kérdéseket vet fel, irányvonalakat vázol, a tudásnak nálunk eddig jóformán ismeretlen területeit fedezi fel és határolja körül, munkafolyamatok elindulásáról számol be. A tennivalók meglátása és vállalása már magában is történetírásunk gazdagodását jelenti. Sinkovics István. DissertationesPannonicae ex Institute Numismatic«» et Archaeologico Universitatis de I'etro Pázmány Nominatae Budapestinensis provenientes. Series I. Fasciculus 1. Dobó, Árpád : Inscriptions ad res Pannonicas pertinentes, extra provinciáé fines repertae. Budapest 1932. 8° 27 1. — Fasc. 2. Gronovszky Iván : Meghatározott nemzetiségű pannóniai személynevek. Budapest 1933.