Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

180 kniezs a istván Ma Tomány, egy erdő neve Románfalva határában (Magyar­ország Vármegyéi. Nyitra vármegye, 66, 489. 1.). V. ö. Smi­lauer, 79. 1. — Ügy látszik, hogy ebben a névben a török tuman ,tízezer' jelentésű szó rejlik. V. ö. a Bosman nevet is. 3. Kurt, ma Nemes- és Puszta-Kürt, tótul Nemes­kert' és Pustakert', Szeredtől keletre (Chaloupecky, 231. 1.). Tizede mindig az esztergomi káptalané volt. — A magyar Kürt törzsnévből való. 4. Bosman. Chaloupecky (231. 1.) szerint a tapolcsánvi járásban levő Nagy-Bossánnyal azonos, de ez az ötlet a mon­dottak után cáfolatra nem szorul. A XIII. században Nyár­híd környékén. Érsekújvártól északra gyakran találkozunk egy Bosman, Bosman helységgel (1214 : villa Bosman Szent­pétery : Krit. jegyzék, 94. ; 1245 : Basman Haz. Okmt. VIII. 46. 1." ; 1264 : Busman Mon. Str. I. 514. 1. ; 1274 : Bosman ÁÚO. IX. 53. 1. ; Boznan Mon. Str. II. 42—43. 1.), nem lehet kétséges tehát, hogy a mi adatunk is erre vonatkozik. Később eltűnt. — Ügy látszik, egy Bosman személynévből alakult, amely viszont esetleg a török bos ,szabad, nemes' származéka. Ezt a magyarázatot támogatja az a körülmény is, hogy Bosman a ki'mok birtoka volt, amíg IV. Béla sok bűnük miatt el nem vette tőlük (1264 : Mon. Str. I. 514. 1.). 5. Tulmacic, ma Tolmács (Chaloupecky, 231. 1.). Fel­tűnő a név Tulmac-ic alakja, ami szláv végződésnek látszik, pedig közvetlen környékén szláv nyomot nem találunk. Később mindig Tulmach alakban fordul elő (1240 : AÜO. VII. 105.1.). — Török, vagy magyar eredetű személynévből alakult. 6. Vldruc. Chaloupecky (231. 1.) szerint Ürög, Tagányi szerint pedig Átrak (!). Helységünk szomszédságát tekintve nem lehet benne kétség, hogy a Nyitra jobbpartján fekvő Ondrohóval van dolgunk, amelyet egyébként 1229-ben Ondruh (Haz. Okmt. VII. 16. 1.), ' 1274-ben Vndrah (Fejér: Cod. Dipl. V/2. 220. 1.), 1348-ban Ondroh (Anj. Okmt. V. 176. 1.) alakban emlegetnek. Téved tehát Fügedi (299. 1.), mikor azt mondja, hogy Ondrohó először 1348-ban fordul elő okleveleinkben. A név a XVI. századi tizedjegyzékekben Ondroch (Észt,, kápt. lt. Capsa 1. Eccl. fasc. 1. nr. 1.) és Ondro (u. o. Lad. 50.1. 77.1.) alakban fordul elő. —Az Vldruc, alak tanúsága szerint nevünk a német Oldrich személynévből való. Az -Id- > - nd - fejlődés a magyarban ment végbe, vö. acintos ,acélos, kemény' < acéltos (Szily. M. Ny. X. 216. 1.); lalt > lant (Melich, M. Ny. XI. 201. 1.). A név mint helynév természetesen magyar névadáson alapul. 7. Cipur, ma Csápor ~ tótul Capor (Chaloupecky, 231. 1. és Fügedi, 287. 1.). Később Chapor alakban szerepel (1248-

Next

/
Oldalképek
Tartalom