Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

194 kniezs a istván 2. Κ er, Nagy-Kér ~ tótul Velky Kyr, Nyitra m. így Chaloupecky (271. 1.) és Fügedi is (285 1.). Magyar törzsnévből származik. 3. Cernic, ma Csornok ~ tótul Cornok, Nyitra m. Chaloupecky (231. 1.) is ezzel azonosítja. Fügedi nem említi, de térképén, mint a XII. században kialakult falut tünteti fel. — Eredete : szláv Crnik, a cm 'fekete' szóból. A mai tót név azonban a magyarból való. Megszakítatlan hagyomány esetén a tótban a névnek *Cierník-nek kellene hangzania.1 4. Gurmot, ma Lapás-Gyarmat, Nvitra m. Említik 1232-ben is : Gyurmoth (Mori. Str. I. 286. 1.). Magyar törzsnévből származik. 5. Brencu ultra aquam, ma Berencs ~ tótul Berenc, a Nyitra jobb partján, tehát a többi helységhez képest a folyón túl fekszik. Chaloupecky (231. 1.), Tagányi (i. m.) és Fügedi (i. m. 285. 1.) is ezzel azonosítja. 1332—37-ben a nyitrai egyházmegyéhez számítják (Mon. Vat. I. 225. 1.) Ma is oda tartozik. — Eredete nem egészen világos. Melich szeiint (Honf. Mg. 202. 1.) egy török Berenc személynévből való. Ezt a magyarázatot azonban kissé kétségessé teszi a mi adatunk Bre- szókezdete a várható Bere- helyett. 6. Molenta, ma Malánta, Nyitra m. Már 1113-ban is előfordul : ,,in Molunta ad 111. aratra terre habet S. Ipolitus (Fejérpataky i. m. 60. 1.). Említik még egy egyébként hamis oklevélben (1287 : vallis ,,Malontha" (Mon. Str. II. 227. 1. ; Chaloupecky, 231. 1.). Ezzel szemben Fügedi szerint első adatunk a helységre csupán 1326-ból való volna (i. h. 297. 1.). — Valószínűleg egy Mai- kezdetű szláv személynévnek -eta képzős becézőalakja. A helynév azonban magyar névadáson alapul (puszta személynévből helynév !) A megőrzött szláv orrhangú magánhangzó bizonysága szerint a helynév már a X. századból való. 7. Ilut. Teljesen ismeretlen. Az 1130-ra datált, egyébként hamis oklevélben előforduló Illvvs (Fejér : Cod. Dipl. II. 81. 1.) és az 1244. évi oklevélben található Iluz helynév (Fejér : Cod. Dipl. IV/1. 348. 1.) aligha lehet azonos a mi nevünkkel, mert az valahol Nyitra megye északi részén keresendő. Sasinek (Slovensky Letopis II. 187. 1.) szerint valahol Rajcsány körül feküdt. A barsmegyei Osiffár határában van egy Júlút dűlő (Pesty Frigyes kéziratos Helységnévtára az Orsz. Széchényi Könyvtárban), ez azonban 1 A csehszlovák helységnévtár ma Ciernok-nek nevezi ugyan, de ez csak mesterségesen gyártott hivatalos név, a nép körében ismeretlen. I ι