Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

az esztergomi káptalan dézsm a jegyzékének helységei 177 nagyon messze van a mi vidékünktől. —- Olvasása, eredete bizonytalan. 8. Sceuleus, ma Szőllős ~ tótul Síles, Nyitra m. Chaloupecky (231. 1.) azonosítja vele, Fügedinéi a helység csak 1285-től szerepel (i. m. 502. 1.). — Eredete : magyar ,szőllős'. 9—12. A Szőllős határában említett négy helység (leányegyházak?) : Bee, Beu, Mogorod. Gune ismeretlenek. A nevek egyébként mind magyaroknak látszanak. Bee (olvasása Becs, vagy Bek?) valószínűleg személvnévi eredetű, Beu nyilván Beü > Bő (erre ld. Pais, M. Ny. XXVI. 502. ].), Mogorod talán Magyarod, Gune pedig esetleg a Gönyű helynevünkkel függhet össze. C. „Vbi autem schuct decimat. IIII-or. meliores sunt, hee. ylmer. alexu. Ripin. Selca. Mediocres sunt Suran. otroc. nascard. Inferiores sunt. Scuna, poscolou. kortouc." A Ripin <~ Ripény, Otroc = Átrak,· Vascard — Vásárd, Poscolou = Pacolaj és Kortouc = Krtóc nevek alapján látni, hogy ez a szakasz a Nyitra várostól északra és északnyugatra fekvő területre, az ú. n. Radosna-völgyére vonatkozik. Az egyes neveket tehát a következőképen azonosíthatjuk : 1. Ylmer. Ilmer-nek nevezik régi emlékeink a Nyitrától délre fekvő Ürmény helységet is (pl. 1277 : Illmer Mon. Str. II. 78. 1., 1563 : Irmely Botka : Bars várm. monogr. 178.1.). Hogy azonban itt nem Ürményről van szó, bizonyítja, hogy a többi helység mind Nyitrától északra fekszik. De azért sem gondolhatunk Ürményre, mert a tőle északra lévő Csápor mir a következő, Nyitra megye déli részét, magában foglaló dézsmaszedő körzethez tartozott, nem valószínű tehát, hogy a közbül eső Ürménv egy más körzetbe esett volna. Nyilván azonos Ürminc ~ tót Urmince helységgel, mely Nagytapolcsánytól délnyugatra fekszik. Adataink szerint ezt a helységet is nevezték Ilmer néven (1397 : Ilmer Péterffy : Sacra, concilia ecclesiae rom. cath. in regno Hungaria, Posonii 1742, 269. 1. ; XVI. sz. : Irmel districtus (amelyhez a fentieken kívül néhány más helység is tartozott ; Liber primus ad lectoratum eccl. Strig. pert. 79., Esztergomi kápt. lt. Lad. 50.) ; 1563 : ,,ίη oppido Irmely et poss. Sarfeu, Kartocz et Sarloska in com. Nitriensi" Botka : Bars vm. mon. 178. 1.). 1332—37-ben Vrmen néven plébánia (Mon. Vat. I. 185. 1.). Chaloupecky (231. 1.) Ilmír-nek olvassa adatunkat, de nem határozza meg. —- Eredete ismeretlen. A régi Ilmer alak miatt nem lehet a magyar Örmény ,örvény' szóval kapcsolatba hozni. Az Ilmer név valószínűleg személynévből alakult, ez azonban ismeretlen. Ilmar nevű falu Századok 1938, IV—VI. 12