Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

az esztergomi káptalan dézsm a jegyzékének helységei 175 Vat. I. 196. 1.) ; a XVI. századi tizedjegyzékek szerint tizede az esztergomi káptalané volt. Ma a nyitrai egyház­megyéhez tartozik. — Eredetére nézve v. ö. : Kniezsa, Archívum Europae centro-orientalis II. 110. 1. (Kolin sze­mélynév.) Az oklevél Colunch alakja szláv formának látszik. (Kolin-c ! ) A Colunch után következő név : eydrici, mint ahogy már Knauz figyelmeztet, Kolon tulajdonosát jelöli (v. ö. : a D.­csoportban ugyanúgy bab boloslai kifejezést). Az Eydricus latinosított német név. A magyarban ma Héder alakban van meg mint helynév. B. ,,Ubi uero deun decimat . IlII-or . meliores sunt hee .. Jeleu1 . ker . cernic . gurmot . Mediocres sunt . brencu ultra aquam . molenta . Ilut . Inferiores sunt Sceuleus2 . in qua est bee . beu . mogorod . gune ." Ker = Nagy-kér, Cernic = Csornolc, Gurmot = Lapás-Gyarmat, Brencu = Berencs, Molenta = Malánta, Sceuleus — = Szőllős nevek alapján kétségtelen, hogy itt Nyitra megyé­nek délkeleti részéről, az úgynevezett Zsitva-közről van szó, amely északon legalább is Malánta vonaláig terjed. 1. Jeleu. Fekvése bizonytalan. Chaloupecky (231. 1.) Knauz hibás Jelen alakja alapján Gelénfalvával azonosítja. Lehet, hogy a mi helynevünk azonos azzal a helységgel, amelynek neve 1344-ben Elo alakban fordul elő és amely valahol Emőke közelében fekhetett (Anj. Okmt. IV. 422. 1.). Ugyancsak ezen a vidéken említ egy oklevél egy helynevet, amelyet Fejér Cleio alakban közöl (1248/1323 : Cod. Dipl. IV/2. 455. 1.). Smilauer (i. m. 105. 1.) szerint ez azonos volna Csehi-vei, míg Tagányi (i. h.) szerint ez helytelen olvasat Elew helyett és ennek alapján a Tormos melletti Előd majort érti alatta. Oklevelünk Jelen helységét topográfiailag egybe lehet ugyan vetni Előd-del, egyelőre azonban a mi adatunk szó­kezdő j-je az azonosítás elé némi akadályt gördít. A magyar­ban ugyanis ilyen váltakozást nem tudunk kimutatni. Feltehetjük azonban, hogy az oklevelünk adata a helység­nek tót alakját tükrözi. A tótban ugyanis a szókezdő e je-vé fejlődött (ebből sokszor ja- lett). Pl. Egerszeg > tót Jágersek, Emőke > tót Janikovce, Eger > Jáger stb. Amennyiben a név valóban az Előd majorra vonatkozik, természetesen a magyar Elő, Előd személynévből való. Más esetben a név ismeretlen eredetű volna. 1 Mon. Str. I. 108. 1.: hibásan Jelen. 2 Mon. Str. I. 108. 1.: hibásan : Scekus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom