Századok – 1939
Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167
174 kniezs a istván már feljebb, Dvor alatt rámutattam ennek a véleménynek gyengéire. A helységet csak a Zoboralján kereshetjük, ahol valóban találunk az Árpád-korban egy Nemcsic helységet. Az 1253/1255-i oklevél ugyanis Gímes határjárásában említ egy Nymchich nevű helyet (Bártfai Szabó L. : A Forgách cs. tört. 662. 1. ; Smilauer : Vodopis starého Slovenska, 116. 1.), amely tehát valahol Gímes környékén fekhetett. Ugyancsak Gímessel együtt fordul elő helységünk a már említett 1232-i oklevélben is (Nemchez Mon. Str. I. 286. I.).1 — Eredete : szláv Nèmbcici, azaz NëmbCb 'német emberei'. A név alapján tehát nem kell okvetlenül németek telepére gondolni, mint Fügedi teszi a Radosna-völgyi Nemcsic esetében (i. m. 287. 1.), mert lehet, hogy csak egy Nemec nevű ember birtokát jelöli, aki azonban esetleg valóban német eredetű volt. 8. Zaltinc. Chaloupecky (231. 1.) Zlatníknak olvassa, de nem mondja meg, milyen helységet ért alatta. Valószínűleg a barsmegyei Zalatnok ~ tótul Zlatno, ma magyarul Kisaranyos helységet kell benne keresnünk, amely —ezt az adatot nem tekintve — először 1341-ben bukkan fel okleveleinkben (Knauz : A Garam melletti Szent Benedeki apátság, 150. 1.). Ámennyiben azonosításunk helyes, a nyitrai főesperesség a Zobor-hegy alatt mélyen benyúlt a mai Bars megye területére. — Eredete : szláv zlatnik 'aranyos'. 9. Chirna. Fekvése bizonytalan. A zoborhegyi apátság birtokainak 1113-i oklevele is említ egy Chyrna helyet (Fejérpataky : Kálmán király oklevelei, 61. 1.), amely Smilauer szerint (Vodopis starého Slovenska, 102. 1.) a Könyök melletti Csermányi szőllővel volna azonos.2 Ha Smilauer meghatározása helyes, akkor a mi helységünk nem lehet vele azonos, mert az 1113-i Chyrna helynek a Nyitra jobbpartján, egy másik dézsmaszedő körzet területén kellett feküdnie. Az iuxta galtum kifejezés jelentése ismeretlen. Helységre vagy patakra vonatkozik? — Eredete : szláv crna .fekete'. 10. Colunch, Kolon tótul Kolenany, Nvitra m. (így Chaloupecky 231.1. és Fügedi, 285.1.). Már az 1113-i oklevélben is említik Colun alakban (Fejérpataky i. m. 60. 1.). 1332—37-ben a nyitrai egyházmegyéhez számítják (Mon. 1 Nem hallgathatjuk el azonban azt a körülményt, hogy a XVI. században (és nyilván korábban is) Dovorán is, Nemcsic is az esztergomi káptalannak fizette a tizedet, bár természetesen ekkor már a nálunk C-vel jelölt helynévcsoporttal együtt szerepel (1510 : Esztergomi káptalani lt., Capsa 1. Eccl. fasc. 1. nr. 1 stb.). Akármint is vélekedjünk azonban a körülmények üyen feltűnő egyezéséről, egyelőre semmiképen sem gondolhatunk arra, hogy a mi két községünk a XII. században a zoboralji helységekkel alkotott egy cutellust. 2 Fügedi nem említi egyiket sem.