Századok – 1939

Értekezések - KNIEZSA ISTVÁN: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei (1 térképvázlattal) 167

az esztergomi káptalan dézsm a j egyzé ic é ν ε κ helységei 173 balpartján a Nyitra cs a Zobori-hegyscg között mint keskeny területsáv köti össze a tulajdonképeni nyitrai egyházmegyével, Nyitra megye északi részével és Trencsén megyével. Fekvésére nézve v. ö. alább Nemcsic-et, a 7. sz. alatt. — Eredete : szláv dvor 'udvar'. 3. Sulad, Család, tótul Calad,1

Nyitra m. Később Chalad (1232 : Mon. Str. I. 286. 1.). Chaloupecky (231. 1.) a Vágmenti Szilád helységgel azonosítja. Fügedi (i. h. 297. 1.) a Család helységre vonatkozó első adatot 1274-ből idézi, adatunkat tehát nem ismerte fel. — Eredete : magyar család (amelfy a szláv cel'ad'-ból származik). A tót név a magyarból való. 4. Lopás, Lapás, Nyitra m. (Chaloupecky, 231. 1. ; Fügedi i. h. 285. 1.). 1232-ben Lapas alakban említik (Mon. Str. I. 286. 1.). — Eredete : magyar lapás 'üres, kivájt'? A magyarázatot a helyszínén is ellenőrizni kellene. Bizonyos azonban, hogy szláv eredetű nem lehet. 5. Asgar. Chaloupecky (231. 1.) szerint Asakürt, de ez minden tekintetben elfogadhatatlan vélemény. Asakürt eredetileg Kürt volt, s csak a XI V. században kapta Asa előnevét (Fügedi i. m. 286. 1.). Nyilván azonos azzal a helységgel, amelyet egy 1232-i oklevél számos zoborvidéki nyitra- és barsmegyei helységgel együtt (köztük Gyarmat, Lapás, Család, Gimes, Nemcsic, Kalász stb.) ysgar alakban említ (Mon. Str. I. 286.1.). így tehát ez az adat is megerősíti feltevésünket, hogy valahol a Zoborvidéken feküdt, ha nem is tudjuk pontosan lokalizálni. — Eredete : az Asgar, illetve az Ysgar alak kétféle olvasást tesz lehetővé : Azgar ~ Izgar, vagy Azsgyar ~ Izsgyar. Mindkét esetben világosan szláv névvel van dolgunk. Az első esetben *iz-gar, a másikban iz-zar (tótul Hzdzar = Zdiar) az alapja. A két szó végeredményben azonos eredetű (*iz-gor ~ *iz-gér) és mindkettő tűzzel irtott helyet jelent. 6. Neuerci, Néver ~ tótul Neverice, Bars m. Ugyanígy Chaloupecky (231. 1.) és Fügedi (i. h. 285. 1.). — Eredete : nyilván személynévből alakult helynév magyar-tót egyidejű helynévadással. Az 1156. évi oklevél alakja a tót alakot tükrözi . A személynév szláv eredetű : Nevèr 'nem hívő'. 7. Nemcyc. Mindenki a Nagytapolcsány környékén fekvő Nemcsic ~ tót Nemcice helységgel azonosította (Tagányi ; Chaloupecky, 231. 1.; Fügedi, 287. 1.). Azonban 1 A tót helyneveket nem a mai hivatalos helységnévtár, hanem a Niederle által kiadott Národopisná mapa uherskych Slovákű (Praha 1903) alapján idézem. Ez ugyanis még a valódi népi alakokat tartalmazza.