Századok – 1938
Történelmi irodalom - Fekete-Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Ism.: Kring Miklós 72
76 TÖRTÉNETI IRODALOM nek rajza, az örökösödési jogukkal szorosan összefüggő társadalmi evolúciónak egyes családok életéig visszamenő elemzése és a lándzsás nemesek származásának, nevük eredetének jogi, társadalmi és gazdasági érvekkel megalapozott tisztázása. A várispánság népei megoszlásának bemutatása —• a dolog természeténél fogva — a munka színtelenebb részei közé tartozik. A községek nemzetiségének megállapításánál hiányoljuk a bizonyító anyag bővebb idézését. Tudjuk, hogy ez a munka terjedelmének olyan mértékű megnövelésével járt volna együtt, ami kiadhatóságát tette volna problématikussá. A vegyes lakosságú telepek esetében mégis jó lett volna ha nem is kimerítő, legalább illusztratív forrásanyagot idézni. így pl. a könyv 158. és 159. lapján azt olvassuk, hogy Zsaluzsán, Szentmargita, Olsavica lakossága a telepek feltűnésének és végleges kialakulásának korában szlávval vegyes magyarság volt. ,,A birtokok 1300., 1314. és 1324. évi határjeleiben feltűnő szláv és magyar, valamint mindkét nyelvi elnevezés keverékéből származó határjelek emellett bizonyítanak." A vonatkozó jegyzet pontosan idézi a tekintetbejövő forrásokat, ilyen esetben azonban az olvasó kényelmét és megnyugvását szolgálta volna a kritikus földrajzi nevek egy részének felsorolása és esetleges megbeszélése. (Hasonlóképen : Jemnik 113., Milaj 115., Vitkafalva 122.1. ; Zsigráról a 139. lapon azt állítja, hogy a kétségtelenül őslakos magyarsághoz még a tatárjárás előtt szlávok települtek, a térképen ennek mégsem látjuk nyomát ; így még Görgő 179. 1., Matzdorf 209. 1. stb.). Apró adatok komoly, tudományos analysisével készült F. munkája. Éppen ezért fontosabb megállapításain túl a jelentéktelenebb, de igen érdekes, a további vizsgálódások során esetleg nagyobb súlyt nyerő megfigyeléseit még megközelítő teljességgel sem lehetne felsorolni : ezzel ugyanis messze túllépnők ismertetésünk kereteit. A könyv ereje az analysisben van. Koncepció és feldolgozás tekintetében szerencsésebbnek tartottuk volna a területi és társadalmi alakulás elkülönített tárgyalása helyett a fejlődés egységes ábrázolását s ehhez az egyes községek múltját ismertető résznek mintegy függelék-, részben bizonyító anyagképen való csatolását. így néhány ismétlést el lehetett volna kerülni és talán az előadás valószerűsége is nyert volna. Az irodalom és oklevélkiadások teljes kiaknázásával s mintegy hatezer kiadatlan oklevél felhasználásával készült munka a magyar nemzet életének talán legsúlyosabb idejében látott napvilágot. Olyan kérdéseket tesz vizsgálat tárgyává, melyek korunk fájóbb problémái közé tartoznak s amelyek megvilágítására méltán tart igényt a nemzet. Míg így a munka megjelentetése egyfelől nemzeti szempontból volt szükséges és hasznos cselekedet, másfelől a könyv tiszteletreméltó apparátusa és történeti hűsége azt bizonyítja, hogy a tudományos igazságkeresés legmagasabb követelményeinek is eleget tett a szerző. A tudományos törekvésekben és a nemzeti közösséghez tartozás gondolatában megnyilvánuló erkölcsi tartalmak — őszinte és tiszta értelmezésük esetén — nem is juthatnak egymással ellentétbe. Kring Miklós.