Századok – 1938

Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576

578 VARGA ZOLTÁN [32] megnemesült akaratában kezdődik s ebből kifolyólag a közszabadság is új jellemet nyer : a nemzeti érdeket az emberiség szempontja vezérli, amely viszont az erkölcsfilozófián épül fel, ez pedig „veendi világát e szorul : Isten".1 A humanitás-eszme a jogállam fogalmával áll kapcsolatban : az ember belső szabadsága önmagában csekély értékű lenne, ha nem állna módjában, hogy értelme szavát s a kötelesség parancsát cselekedeteiben megvalósítsa. Az értelem öntörvényadásából és az akarat belső szabadságából következik, hogy az embernek külsőleg is szabadnak, minden önkénytől függetlennek kell lennie. így az embert, mit személyt, külső cselekvési körében sem szabad annyira korlátozni, hogy mások — az erősebbek — puszta eszközévé váljék. Egészen szabadon cselekedhetik tehát, csakhogy mások személyiségét s jogait meg ne sértse és azok szabadságköreibe be ne törjön.2 Ezért „minden egyes egyén így szól minden más egyénhez : én természetszerint szabad vagyok, te is hasonlóképen szabad vagy, nézzük tehát úgy kölcsönösen mint szabad lényeket." A német neohumanizmusból és ideálizmusból táplálkozó magyar ideálista áramlat az állam erkölcsi célját s az ember erkölcsi hivatását hangoztatva az erkölcs értékét a jog fölé emelte. A jogot is erkölcsi értékek megvalósítójaként fogta fel. Amellett a szubjektív jog mellett azonban, mely az erkölcsi kötelességek önelhatározásából, az értelem és akarat parancsszavából eredő teljesítését tartotta a személyiség fokát elért egyén cselekvése mértékének, objektív jogi meghatározással is találkozunk, mely a pozitív jog tételeiből indult ki s az államot is Kant után úgy határozta meg, mint egy csoport embernek a jogtörvény alatt való egyesülését. A jogállam megvalósítása a liberalizmus nagy történelmi tette volt. Ennek alapgondolata, hogy az önkény helyébe a jogot és törvényességet állítsa. Nem a hatalom és jólét az állam célja, hanem a jog megvalósítása. Németországban a polgári és jogállam-gondolat első vezető képviselője Kant lett s Magyarországon is az ő filozófiai rendszerének követői közül kerülnek ki a jogállam gondolatának első hirdetői. Az elméleti alap áttekintése után lássuk most már a szabadságeszme gyakorlati alkalmazásáról elhangzott nézeteket. Láttuk, mint jutnak el a század elejének államszemléleti írói az erkölcsi szabadság fogalmától a jogállam fogai -1 Szemere Bertalan : Utazás külföldön, I. (Pest 1845) 97. 1. 2 Péterfi Károly: Alapfilozófia (Nagyenyed 1841) 152- 153. 1.