Századok – 1938

Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576

• [29] A SZAB AD SÁGESZME A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN 585 A szabadság tehát nem lehet az ugyanazon időben lehetséges tevés, vagy nem tevés közötti választás, valamint a szabadság nem épülhet fel a viszonosság tételén sem.1 Kiss János tömören fejezi ki az új életszemléletnek az anyagi javak és erkölcsi értékek viszonyáról kialakított felfogását. Gondolatmenete : ha valamely államot erőslelküség, önzetlenség, tiszta és egyszerű erkölcsök nem őriznek, hamar el kell enyésznie annak. Másrészről a szorgalom és kereskedelem útján megvagyonosodott, hatalmas nemzetek remélhetik, hogy munkálkodásuk védője lesz államuknak. Az ilyen nemzetek a maguk urai, mivel a vak véletlennek semmit sem, a körülményeknek keveset, hanem inkább mindent maguknak köszönhetnek. Egyedül a munkából — mely minden lelki és testi tehetség kútfeje — származik egyes embernél és egész nemzetnél egyaránt a „gyarapodás, csínosodás s az ezekkel összekapcsolt Nemzeti-lélek".2 Péczely József debreceni professzor szerint a nemzetek értelmi fejlődésének, a tudomány és a művészet virágzásának ha egyáltalában van valami külső, mellőzhetetlen feltétele : az nem lehet más, mint a nemzetnek azon lépcsőfokra jutása, melyen a lélek a test szükségeitől szabad. Művelt és gazdag nemzet körében nem egy út áll nyitva a nemzet szegényebb tagjai előtt, hogy igyekezetük, munkájuk s a közintézmények segítségével tehetségeiket kifejthessék, magukat kiművelhessék, Ezek számára azután a műveltség lesz a gazdagság meztesse. Leborul a kötelesség szentsége előtt Kant tanítása szerint ; cselekedni ! cselekedni ! ez a főcél, amire rendeltetünk, vallja Fichtével ; de ha közjó s emberszeretet nincs bennünk, csupa semmik vagyunk, mondja filozófiai prédikátor szíve". Ld. még Márton I. : Keresztyén theologusi morál (1796), Ajánló levél, XXV—XXVI. 1. Szilágyi János : Természeti törvénytudomány (Sziget 1813) 12—13. 1. V. ö. még : Pauler Tivadar : Az ész jogtudomány fejlődése és jelen állapotja. Tudománytár, új folyam VII. 209. s köv. 1. 1 Márton István : Keresztyén morális kis Katekhizmus (Bécs 1817), Előbeszéd, XII XIII. 1. Fejér György : Beszédek, IV. (Pest 1818) 320 1. Feltinger István : Egyházi beszéd ... Sz. István első apostoli nemzeti király ünnepén (Bétsben 1832) 14—15.1. A vallás alatt az egyes egyházak gyakran a saját dogmatikai rendszerükön felépülő hitigazságokat értik. Feltinger szerint nincs más vallás, más anyaszentegyház, mint a római katholikus. Mándi Márton I. viszont a kölcsönös felebaráti szeretetre hivatkozva a megértésre utal. Jól tudjuk azonban, hogy a kanti etikára épülő morális kis katekhizmus dogmatikai indifferenciája miatt a református egyház vezetői körében nemcsak nem örvendett osztatlan népszerűségnek, de támadások is bőven jutottak számára osztályrészül. 2 Kiss János sorai : Muzarion III. (Élet és Literatura XI—XIX.) 24—25. 1. U. az : Mi segíti elő a tudományok és szépmesterségek virágzását ? Felsőmagyarországi Minerva 1825, 135. 1.