Századok – 1938
Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576
578 VARGA ZOLTÁN [30] forrása. Ami az egyénre nézve így megállapítható, az éppen megfordítva alkalmazható az állami közösségre, ahol kezdetben a gazdagságból mint kőt fő bői fakad a később hasonlóan gazdagság forrását képező műveltség. A szegénységnek elválhatatlan társa a tudatlanság.1 Kifejezetten liberális gondolatkörben mozgó publicisták között is igen sokan hangoztatják a belső szabadság jelentőségét s az anyagi önállóságot ők is éppen e belső szabadság szempontjából értékelik. Az erkölcsi szabadság mindaddig a legalacsonyabb fokon marad az emberiség igen nagy részénél, amíg az állam minden egyes tagja legfontosabb életszükségleteit fedezni nem tudja. Szilárd jogrend csak akkor lesz megvalósítható és a büntetés csak akkor nyugszik igazi jogalapon, lia a vétkes nem kényszerül önfenntartása miatt bűn elkövetésére, ha a rosszat „belső szabadságból" cselekszi. Ha az ember életszükségleteit ki tudja elégíteni, akkor többé nem puszta ember-állat, akkor a törvény megszegéséért méltán felelősségre vonható erkölcsi lény, ember, sőt személy a szó legszorosabb értelmében, „ekkor lélek -szabadságunk mentve lesz s motiválva bűneinkért talán a halálos büntetés is." Akik az ember önfenntartását megnehezítik, azok elrabolják belső szabadságát.2 Az anyagi gyarapodás értelmét tehát az ember lelki erőinek emelése adja meg. Reformkorszakunk politikusai az anyagi jólét emelését erkölcsi szempontból is méltányolják. Az anyagi előhaladásra irányuló törekvés — szerintük — szellemileg erősebb s magasabbrendű állapot elérése után érzett vágyból származik. Amerika példájával az anyagi haladás szellemi hatására mutatnak reá, hol a jólét nemes önérzetet, erkölcsiséget és hazaszeretetet szül.3 Az erkölcs magasabbrendű érték a jognál. A jog „erkölcsiségünk lehetőségének megkívánása", biztosítása, a kötelesség fogalmának következménye. A jog : „külső kényszerítés, külső szabadság, törvényesség", művelődésünknek csupán kezdete.Onkényszerítés, belső szabadság, erkölcsiség jelenti művelődésünk kifejlődését. Törvényesség nem pótol-1 Péczely .József : A nemzeti gazdagság befolyásáról a nemzeti művelődésre. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, IV. (Budán 1840) II. rész, 141—143. 1. 2 Quodlibet (Lipcse 1845) 48—51. I. 3 Trefort Ágoston : Az anyagi érdekről. Budapesti Szemle 1840, 4., 21. 1. A korai liberális nemzedék gazdaságpolitikájának világnézeti elemeiről ír. Varga Z. : A védegyletről. Debreceni Szemle 1935, 288. s köv. 1. A német viszonyokról hasonló értelemben F. Schnabel: Deutsche Geschichte im 19. Jh. III. 276. 1.