Századok – 1938

Pótfüzet - VARGA ZOLTÁN: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében 576

[19] A SZABADSÁGESZME A XXX. SZ. ELSŐ FELÉBEN 595 ünnepi prédikációinak sora is a felsőség isteni eredetét vallja, s kátéik és vallástanítási utasításaik az uralkodó és elöljárók iránt tanúsítandó engedelmesség isteni parancsát tanítják. A fejedelmek és uralkodók Isten helytartói és földi képei. Az Isten képére teremtettség jele az uralkodás.1 Az uralkodók és elöljárók, ha a közjót, rendet, bátorságot, igazságot felvirágoztatják, ha az alattvalók boldogságát, jólétét munkálják s ha az Istentől megszabott törvények szerint uralkodnak, olyanok, mint az atya háznépének, a pásztor nyájának, az okos kormányos a hajónak : „az ilyenek valósággal Attyai a társaságnak". Más hasonlat szerint a jó fejedelem olyan, mint a nap : kútfeje minden termékenységnek és szépségnek.2 Minden fejedelmet nagy­nak kell tartani. Örökösödés esetén már maga a születés „bizonyos szent fénnyel veszi őket körül . . . , mivelhogy fejedelmektől vagy királyoktól kell születniök," hogy a koronára számot tarthassanak, de ha szabad választás útján jutnak is trónra, „nagynak és felségesnek kell őket tartanunk," mert ez a tulajdonságuk volt megválasztásuk oka ; választásuk után pedig szükségképen megelőznek és felülmúlnak másokat. A gondolatkör tehát az alattvalóktól az Isten képét viselő s hatalmát isteni akaratból származtató uralkodó iránt köteles engedelmességet kívánja meg.3 A fejedelem iránti, hódolatot oly szoros és valóságos függésben látja, amilyen a test és a fő kapcsolata. A rendi szellemű meg­határozásokkal ellentétben az uralkodó iránti tisztelet a tisztviselőket is megilleti.4 A királyok és fejedelmek „rend­szerint egyedülvaló eszközök az Isteni Gondviselés kezében". Általuk bünteti, vagy áldja Isten a nemzeteket. Ez a fel­fogás a fejedelmi önkénnyel való szembeszállást megfosztja 1 Budai Ézsaiás : Az Isten és a király félelme (Debrecen 1826). 2 Hunyadi Ferenc : Különös alkalmatosságra való 58 predi­kátziók (Vác 1802) 614—15. 1. ; Diószegi Sámuel : Erkölcsi taní­tások, II. (Debrecen 1808) 141. 1. ; Herpei Károly : A jó fejedelem olyan, mint a nap. 8 A király tisztelete e koncepcióban valósággal szakrális jelentő­séget nyer. „Nem lehet ugyanis kedvesebb dolog Isten előtt, mint mikor látja, hogy mi tiszteljük, szeretjük az ö képét, a Királyokat." Budai Ézsaiás i. m. „Az Isteni Felség után ... a Királyoké és feje­delmeké a legfőbb tisztelet a világon." Földvári József : Hazafiúi elmélkedés (Debrecen 1814) 1. I. 4 Fejér György: Beszédek, IV. (Pest 1818) 289—290. 1. „A tör­vényes tisztek ezen egy főnek mint annyi szemei, fülei s. a. t. Senki azokat meg nem sértheti, hogy a főnek ne ártson ; senki azokkal nem ellenkezhetik, hogy a fejtől való köteles függés ellen ne vét­kezzék." 38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom