Századok – 1938

Pótfüzet - KOVÁCS ALAJOS: A magyar-tót nyelvhatár változásai az utolsó két évszázadban. (Térképekkel) 561

[13] A MAGYAR TOI' NYELVHATÁR VÁLTOZÁSAI 573 megyében 4 község éppen a szóbanforgó időszakban lett magyar jellegűből tóttá. Ezek a falvak Abaúj-Tornában Alsóhutka és Balogd, Zemplénben Lasztóc, Ungban pedig Lakárd. Mit mutatnak e községek régi adatai ? íme : 1720. 1772. 1830. Abaúj-Torna vm. Alsóhutka M M M-T Balogd M-T M T-M Zemplén vm.

Lasztóc . . (1715) M (cur.) Τ M-O-T Ung vm. Lakárd T-M R O-T A két abaúji falu eszerint magyar volt már a legrégibb időkben, sőt Alsóhutka még 1830-ban is. Lasztóc nemesi falu volt, 1772-ig a tótság túlsúlyra jutott benne, de 1830-ban újra a magyarok vannak többségben, s ezt megtartják még 1880-ban is. Legkevésbbé látszik magyarnak az Ungvártól nyugatra az Ung-folyó mentén fekvő Lakárd. 1720-ban magyar kisebbség lakott itt, de később eltűnt. Azon a területen, ahol Lakárd fekszik, 1830 és 1880 között kellett erősebb eltolódásnak megindulni, mert Fényes szerint a mellette fekvő tót falvak, mint Magasrév, Zahar és Ungpinkóc, még erősen magyar többségűek voltak. Egyébként el kell ismernünk, hogy Lakárd nem tekinthető tényleges veszteségnek, mert az 1880. évi adatai valószínűleg tévesek voltak, azokat a következő népszámlálások helyreigazították. Ez a beismerés nem jelenti azt, hogy nemzetiségi adataink nem érdemelnének hitelt. Az ilyen tévedések — amilyenek a későbbi népszámlálásokban mind ritkábban fordulnak elő, mert az összehasonlítás az egyes népszámlálások adataival, továbbá más forrásból származó (népmozgalni, iskolai) adatokkal is lehetővé tette a tévedések kiküszöbölését — nem rontják le az adatoknak nagyobb egységek szerinti értékét, mert ahhoz képest aránytalanul kicsinyek és egymást is kiegyenlítik. Mindenesetre világosan kitűnik a felhozott adatokból, hogy a magyarságnak a világháború előtt mutatkozó nyeresége csak látszólagos, mert túlnyomó részben régi magyar lakosságú községeknek eredeti nemzetiségükhöz való visszatérésévelegyértelmű. A magyarság seholsem hatolt be régi tót nyelvterületbe, csak visszakapta régi nyelvterületének egy részét. Hangsúlyozzuk, csak egy részét, mert különösen a Kassa alatt fekvő és még tót többségű községek is majdnem kivétel nélkül magyarok voltak a XVIII. század elején és nagyrészt még a XVIII. század folyamán is. Abaúj megyében 216 községet sorol fel Acsádi többször idézett munkája. Ezek közül csak 8-ban voltak a felsorolt adózók nevei között a tótok többségben. További 7-ben a magyar· nevek száma egyezik