Századok – 1938
Pótfüzet - KOVÁCS ALAJOS: A magyar-tót nyelvhatár változásai az utolsó két évszázadban. (Térképekkel) 561
570 KOVÁCS ALAJOS [14] a tótokéval. A többi 201 faluban és mezővárosban a két Mecenzéf kivételével, ahol a magyar nevek mellett a német nevek domináltak, mindenütt magyar volt a nemzetiségi jelleg a családnevek tanúsága szerint. Igaz, 57 curiális községből nincsen adat, de ezek nemesi falvak voltak, tehát eo ipso magyarok; bizonyítja ezt az is, hogy túlnyomólag a ma is magyar nyelvterületen feküsznek, továbbá bogy ott, ahol curiális falukból ismeretes az adózók neve, az mind magyar. Legjobban bizonyítja azonban a megye magyarságát, hogy az egész megyében felsorolt 1194 adózó családfő neve közül 998 volt magyar és csak 132 tót hangzású. A tótság tehát az adózók között alig haladta meg a 10%-ot, ha pedig a nagyszámú nemességet is vesszük, a 10%-on jóval alul maradt. Minden jogunk megvan eszerint arra, hogy Kassát nemcsak magáért , kétségbevonhatatlan magyar többsége alapján, hanem mint a magyar nyelvterület elválaszthatatlan kiegészítő részét is magunkénak tekintsük. Kassa a magyar nyelvterülethez tartozott évszázadokon át. Ez a nyelvterület nemcsak Kassáig terjedt északra, hanem bebizonyíthatólag azon túl is, be egészen Sáros megyébe. Kassának ma is megvan a kapcsolata a magyar nyelvterülettel, bár lazábban, mint régen, amikor annak szerves része volt és nem is a szélén feküdt. Ami magának Kassának régebbi nemzetiségi jellegét illeti, az a magyar és a német között váltakozott, de sohasem volt tót. 1720-ban (Acsádi) 272 adófizető polgárából 194 volt magyar, 53 német és csak 25 tót nevű. Az 1772-ből kiadott Lexikon nem közli a szabad királyi városok nyelvi jellegét. Fényes 1830-ban következőkép becsüli meg Kassán az egyes nemzetiségek számát : a 12.672 főnyi népességből magyar 5314, német 6000, tót csak 1155, orosz 200 és zsidó 3.1 Valószínű, hogy túlbecsülte a németek számát, talán azon az alapon, mert több volt az evangélikus, mint a református a városban. Annyi bizonyos, hogy a tótság száma akkor még jelentéktelen volt Kassán, aránya megfelelt a 110 év előttinek. Az 1850. évi osztrák népszámlálást, amely relatív több tót községet jelzett Kassán, nem tekinthetjük irányadónak, mert érdekében állott, hogy a magyarok számát leszorítsa; mégsem tudott abszolút tót többséget kimutatni. 1880-ban pedig az első magyar népszámlálás már egyenlő számban találta a magyar és a tót lakosságot 40—40%-kal. Azóta pedig a 1 Ezt így egyenesen nem közli Fényes ; közvetve állapítottuk meg, úgy, hogy a járások együttes összegét a Kassát is magában foglaló megyei végösszegből nemzetiségenkint levontuk.
