Századok – 1938

Pótfüzet - KOVÁCS ALAJOS: A magyar-tót nyelvhatár változásai az utolsó két évszázadban. (Térképekkel) 561

[11] A MAGYAR TOI' NYELVHATÁR VÁLTOZÁSAI 573 1830-ból (földrajzi sorrendben, csak azokról a községekről, amelyek 1880-ban tót, 1910-ben magyar többségűek voltak) : Abaúj-Tornci vrn. Zemplén vm. 1720. 1772. 1830. Pány . . M (cur.) M T-M Jászóújfalu . . , . . M-T T T Hatkóc M T T M T T Saca M-T T T Buzinka M-T (cur.) M T Enyicke M T T Polyi M-T T T Zsebes M M T Hernádcsány . . . M (cur.) M M Hernádgönyű .. M M T-M Beszter M-T M M-T Alsócsáj M M M-T Regeteruszka . . M M T-M Abaújrákos. . . M T T-M Kisszaláne , . . M M T-M Isztános T-M R1 O1 Kazsó T-M M M-O Töketerebes . . . . T-M T O-T Barancs . M (cur.) T O-M-T Céke M-T T T-O Csörgő M-T ? T Garanv M M M Gercsely M M M-O Magyarsas . . . . . M 7 M-O Kásó M R O-T Kolbása M-T R M-O Velejte , T-M T T-O tszik ezekből az adatokból az eltótosodás folyamata.2

Számszerint összefoglalva a fentieket, kitűnik, hogy a 28 község közül magyar többségű voll 1720-ban 1772-ben 1830-ban 24 143 8 1880-ban már valamennyi község tót többségű. Világosan látható a fentiekből, hogy a tótok nemcsak a magyarokat tótosították el, hanem a ruténeket is. 1772-ben ugyanis 3, 1830-ban pedig 4 község szerepel rutén megjelöléssel s 1 R = rutén, Ο = orosz. 2 Ε 28 községnek az utolsó kétszáz év alatti nemzetiségi átalakulását kilene sorozatos térképen is bemutatjuk. Érdekesen mutatja a térkép, hogyan tótosodtak el ezek a községek 1720-tól 1880-ig ; majd hogyan magyarosodtak vissza 1910-ig ; végül, hogy lettek újra tót többségűek a cseh-szlovák uralom alatt. 3 Csörgőt és Magyarsast még magyarnak számítottuk.