Századok – 1938

Szemle - Márffy; Oscar: Lettere inedite mandate dalla Transylvania al cardinale Federigo Borromeo. Ism.: Tóth László 393

SZEMLE 393 A szép kötetet magyar és lengyel Bátliory-bibliográfia (Lukinich Imre, ill. Κ. Lepszy tollából) és pontos index zárja be. Bottló Béla. Márffy, Oscar: Lettere inédite mandate dalla Transilvania al Cardinale Federico Borromeo. Milano, 1935. β3 20 1. Amilánói Biblioteca' Ambrosianaban őrzött Borromeo-iratok között M. megtalálta Báthory Zsigmond egyik legbizalmasabb hívének, vajdaszentiváni Bodoni Istvánnak két levelét, amelyek egyike 1591 május 30-án, a másik ugyanazon óv november 30-án kelt Gyulafehérvárt. Bodoni a levelek írását megelőzően járt fejedelme követeként Rómában és itt ismerkedett meg a pápai udvarnak a középeurópai ügyek intézésében akkor legbefolyásosabb személyiségével, Federico Borromeo bíbornokkal. Bodoni első levele Báthory Zsigmond azon terveiről számol be, amelyekkel az 1591 -i tordai országgyűlésen a katholicizmus ügyét előmozdítani kívánta, míg a második levélben e törekvések nagy részének meghiúsulásáról, valamint Jósika István tervezett római és firenzei követségéről ír. M. nem elégedett meg az érdekes levelek közlésével, hanem az eddig ismert adatok alapján megkísérelte összeállítani Bodoni politikai szereplésének legfontosabb adatait is. Mindenesetre nagy szolgálatot tenne M. a magyar történettudománynak, ha feltárná az Ambrosianaban őrzött magyarvonatkozású történeti adatokat, amelyek feldolgozásába azonban jó lenne egy céhbeli historikust is bevonni. Tdtli László. Linhartová, Milena : Antonii Caëtani íiuntii apostoliéi apud imperatorem epistulae et acta 1607—1611. Pars II. : 1608. Ian.Mai. (Epistulae et acta nuntiorum apostolicorum apud imperatorem 1592—1628. Curis Instituti Historic! Bohemoslovenici Romae et Pragae. Tom. IV/2.) Pragae, 1937. 8° XLII, 491 1. A római csehszlovák történeti intézet módszeres és tervszerű vatikáni kutatásainak immár második kötete is megjelent. Az elsőt annak idején részletesen ismertettük folyóiratunkban. (1936, 204—206. 1.) A mű beosztása és a munka módszere most is az, mint az első kötetben, sőt még a magyarvonatkozású anyag is nagyjából ugyanazokat a fő tárgycsoportokat mutatja. A változott viszonyoknak megfelelően azonban ezúttal sokkalta több a politikai tartalom. Ez az idő a Rudolf és Mátyás kezötti ellentétnek legválságosabb hónapjait foglalja magában. Rudolf majd lázas, de a való helyzettel nem számoló akarásokkal eltelve, majd magát elhagyó tétlenségbe süllyedve él prágai palotájában, még kevés híve számára is megközelíthetetlenül. A nuncius is alig tud tőle nagyritkán kihallgatást kapni. Mátyás pedig ezalatt egészen nyíltan kezébe veszi a kezdeményezést, s a magyar, osztrák és morva rendekkel szövetkezve fegyveres erővel és a közvélemény nyomásával akarja magának az uralmat megszerezni. A figyelem előterében az erjedés központját alkotó, Rudolf akarata nélkül, csupán Mátyás elhatározásából összehívott pozsonyi országgyűlés áll. Rudolf és a nuncius s ennek megfelelően Forgách Ferenc esztergomi érsek és a magyar főpapság is a bécsi béke vallásügyi rendelkezésének becikkelyezése ellen van ; Mátyás viszont saját ügye érdekében kénytelen a magyar rendekkel tartani, s a hajdúk nyugtalankodására és a zsitvatoroki béke késedelmeskedő megerősítése miatt elégedetlen törökökre tekintettel lenni. A nuncius rendkívül kényes helyzetben volt, s ezért legjobbnak látta, ha egyik félhez sem csatlakozik, és a közügyektől lehetőleg távolmarad. Állásfoglalása természetesen egyik félnek sem tetszett, s nemigen tudott Rómából kapott utasítása szerint a két testvér kibékítésében cselekvőleg közreműködni. De elfogulatlanságra való törekvését és valóságérzékét igazolja az a körül-