Századok – 1938

Történelmi irodalom - Podkarpatszkaja Ruszj 1919–1936. Ism.: Darás Gábor 383

TÖRTÉNETI IRODALOM 387 Ron Szeverin — súlyos ütést mért Podkarpatszka Ruszj összes gazdasági ágaira . . . Tekintettel arra, hogy a dél felé vezető út bezárult, északra és keletre, vagyis Lengyelország és Románia felé pedig a kereskedelem a történeti tartományokkal kötött megegyezésektől függött, amelyek nagyon korlátolt mértékben szolgálták a Ruténföld érdekét, nem maradt más út a ruténföldi kereskedelem számára, mint nyugat felé, ahol nagy konkurrenciába ütközött nemcsak magának az államnak területén, hanem a világpiacon is." (54. 1.) Érdekesek még azok az adatok, melyek a hitel- és pénzügy fejlődésére vonatkoznak. A világháború előtt öt évvel 143 volt a hegyvidéki akció által létesített hitelszövetkezetek száma és 77 áruraktár működött.1 A prevrát elszakította e szövetke'zeteket a budapesti központtól s minthogy a kooperációs törvény Kárpátalján csak 1926-ban, tehát 7 évvel később, mint Szlovenszkón, lépett életbe, ez hosszú pangást jelentett a szövetkezeti életben. 1935 végén a Szövetkezetek Országos Szövetségének keretében 293 szövetkezet működött, melyekből 172 volt hitelszövetkezet. Az a körülmény, hogy az 1920-ban amerikai tőkével megalakult Podkarpatszkij Bank újabban a Csehszlovák Legionáriusok Bankjával került szoros együttműködésbe, támogatja Steier Lajos régebbi megállapítását a cseh tőke szlovenszkói és ruszinszkói szerepéről.2 A közigazgatás fejlődését Szova Péter rajzolja meg (68. 1.), akinek nemrég jelent meg „Ungvár múltja" c. könyve. A saintgermaini szerződés 10—12. pontjaiban garantált önkormányzat mindmáig nem lépett életbe. Községi választások elsőízben csak 1923-ban voltak, mégpedig az általános, nőkre is kiterjedő választójog alapján. A demokratikus alapelvek azonban nem biztosították a városokban a szláv elem fölényét, azért „radikálisabb intézkedésekre volt szükség". Beregszász községi rangra süllyedt, Ungvárt és Munkácson pedig „a városi önkormányzat a városi jegyzői hatóság felügyelete alá került, melynek bizonyos vétójog biztosíttatott". Ámde „nemzeti szempontból ez az intézkedés is keveset számított, mert a szláv elem e változás után sem juthatott többségre". Példának hozza fel Szova Ungvárt, ahol pedig időközben 30%-ra szaporodott a csehek, s 23'5%-ra az oroszok száma. (V. ö. ezzel, hogy az 1910. évi 80-32%-os magyar többséget már az 192l-es statisztika 38'9%-ra fogyasztotta.) A városi elöljáróságnak választás útján való betöltését ennélfogva kinevezési rendszer váltotta föl. A központosításra a koronát az 1927. évi 124. sz. törvény tette föl, mely a megyei beosztást megszüntetve, az egész köztársaságot négy territóriumra osztotta. Mindennek azonban ideiglenes jellege van, hiszen „a törvényhozás a helyi önkormányzat alapján a jövendő kárpátalji autonóm szojm feladata lesz". Mikor lép életbe a rutén önkormányzat ? A prágai kormány eddig azon az állásponton 1 Szabó Oreszt i. m. 268. 1. 2 Steier L. : Cseh pénzintézetek Szlovenszkón. Magyar Szemlo 1932, II. 173. 1. 25*