Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 317 Jobbágynevek : Magyar Tót Bizonytalan Jáo 1523 — 1 Nadlány 1516 1 17 1 Tordomesztic 1522—1524 — 5 1 Végigkísértük a megye egyes területeinek kialakulását. Ha összehasonlítjuk a XII. század eleji állapotokkal a XIII. századiakat, akkor a fejlődést még élesebben körvonalazhatjuk és bizonyos egységre találunk, amely nem függ az egyes területek speciális helyzetétől, hanem általánosan vonatkozik a megye egész területére. A megye XIII. századvégi állapotában a déli résznek volt nagyobb súlya. Nem azért, mert ezen a vidéken él a magyarság nagyobb tömegekben, hanem mert sokkal sűrűbb volt itt a lakosság. Számadatokkal ezt nehéz ' bizonyítani, azonban ha összehasonlítjuk az 1554. évi adóösszeírás portaadatait egymással, akkor legalább is képet nyerünk az arányokról. A Zsitva—Nyitra-köz 18 falujának van 158 portája, tehát a sűrűség 8-79 A Surányi-sziget 29 229 , „ „ „ 756 A Nyitra—Vág-köz 20 „ „ 218 „ „ „ I0'90 Sellye környéke 14 276 „ „ „ „ 19-71 A Vág-völgy 49 291 „ „ „ „ i6'I4 A Radosnya-völgy 50 423 „ „ ,· 846 Nyitra—Tribecs -köz 24 235 ». .. 9 79 Tapolcsány környéke 30 235 „ „ „ 783 A Privigyei medence 74 „ „ 729 .. ,, 986 A Vág—Morva-köze 62 848 „ „ „ 1367 A megye 370 falujának van 4147 portája, tehát a sűrűség 1120 Amint ez az összeállítás is mutatja, a legsűrűbb lakosságú vidék Sellye környéke és a Vág völgye voltak, melyek mögött alig maradt el a Vág—Morva közti vidék és a Nyitra—Vágköze. Legtöbb portája ugyan a Vág—Morva közének van, azonban ha tekintetbe vesszük, hogy ez a vidék lényegesen csak a XV., XVI. században települt meg, akkor a XIII. században a legsűrűbb településű vidéknek a Sellye környékét, a Vág-völgyét és a Nyitra—Vág-közét kell tekintenünk. Még inkább mutatják ezt a tényt az 1156., illetőleg az 1332. évből való plébánia-összeírások. Bár egyik sem teljes és mindkettőben vannak adatok, amelyeket nem tudunk azonosítani, mégis jellemzően mutatnak rá arra, hogy a Nyitra-völgye, a Nyitra—Vág közti vidék és a Vág-völgye voltak ebben a korban a leginkább kialakult vidékek. Az 1156. évi jegyzékben említett 33 egyház közül csak 26 helyezhető el, míg az 1332. évben összeírt és Ortvay által kiegészített adólajstromban 115 közül csak 84.