Századok – 1938
Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273
318 FÜGEDI EBICH 1156-ban 1332-ben A Zsitva és Nyitra-közére esik 4 plébánia A Surányi-szigetre esik 8 „ A Nyitra—Vág-közére esik 7 „ 8 7 plébánia Sellye környékére esik A Vág völgyére esik 4 9 19 II) 8 6 4 3 A Radosnya völgyére esik ... 1 A Nyitra—Tribecs-közére esik —? Tapolcsány környékére esik. . . 2 A Privigyei medencére esik . . — Vág—Morva-közére esik — >> Ez a jegyzék mutatja legjobban, hogy milyen irányban és milyen erővel folyt a település. A XIV. század elején a két szélső területen még alig van élet, a Vágvölgyében azonban már 19 plébánia teljesíti hivatását. Ezeken a sűrűbb településű vidékeken ugyanakkor két érdekes folyamatot észlelhetünk. Az egyik, hogy míg a XII. század elején a falvak hatalmas határokkal rendelkeznek, még a legsűrűbben lakott vidékeken is, addig a XIII. század végén már szűkülnek a határok iij meg új falvak kialakulásának következtében. Valószínű, hogy a folyamat összefüggésben van a népesség szaporodásával és a földművelés intenzivebbé válásával. A másik folyamat, mely ekkor játszódik le : a magyarság túlsúlyba kerülése a déli vidékeken, de csak ott. Míg a XII. század elejének helynevei a Nyitra—Vág-közén igen sok szláv nyomot tartalmaznak, annyira, hogy viszonylag sűrű szláv településre kell következtessünk, a XV—XVI. századból reánk maradt jobbágynevek már nagyon csekélynek tüntetik fel a tót népességet. Az itt lejátszódó folyamatra érdekesen világít rá az archeológia és az antropológia. Jattó mellett napvilágra került egy temető, melyben sűrűn, sőt egymás felett voltak a csontvázak elhelyezve. Az archeológia megállapítása szerint a temetőt a XII—XIII. században használták.1 Az antropológia a sírlelet 76 koponyáját (44 férfi, 30 női és 2 gyermek) vette vizsgálat alá.2 A vizsgálatok eredménye : a szláv nordicus mellett találhatók mongoloid vonásokat tartalmazó elemek és 20% balticus. Ha a magyarságot csupán ebben a „gyenge" mongoloid-elemben látjuk és nem vesszük figyelembe a balticus egy részét, mint olyat, mely a honfoglaló magyarságban szintén tekintélyesen volt 1 Eisner i. m. 266. 1. 2 Z. Frankenberger : Antropologie Starého Slovenska (Bratislava 1935) 26—29. 1.
