Századok – 1938
Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273
NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 303 alkalmas volt. Természetes, hogy a szomszéd birtokosok igyekeztek a monostort birtokából kiforgatni. A vidék jellegét az a két hatalmas egyházi birtoktest adja meg, a pannonhalmi és turóci monostor birtoka, amelyek közül a pannonhalmi már a XI. században kialakult. A XII. században új falvak keletkeznek, melyek valószínűleg a sellyei uradalom telepítései. Itt találjuk meg 1214-ben Stara-t és Udvardot, 1237—40-ben pedig már nyolc jó falva van az apátságnak : Vága, Deáki, Stara, Újfalu, Üdvard, Mohun, Udvarc és Bojtorján. A túróci monostor 1251-ben kapta birtokát, melyen már tíz falu áll : a két Sellye, Beke, Udvarc, Pered, Purd(?), Palota, Csumboly, Brodnuk és Strojka.1 Ezen a birtoktesten új faluk nem fejlődtek. A felsorolt helynevekből világosan kitűnik, hogy vegyes magyar—tót település volt. A középkor végére azonban a lakosság már tiszta magyar jellegű, ami kevés idegen van, az elsősorban a nagy nyugati útnak tulajdonítható (v. ö. a „Kalmár" név előfordulásával !). Jobbágynevek : Magyar Tót Német Bizonytalan Általsur 1423 1 — — — Egyházassur 1423 1 2 — — Farkashida 1423 1 — — 1 Királvfalva 1523 2 —. — 1 Kürt 1523 1 1 — 2 Mácsed 1423—1517 . . 13 — 2 1 Sellye 1517—1523 5 — — — Sempte 1517 3 2 — Szentábrahám 1423—1517 . . . 15 3 — 4 Szered 1423 5 3 — 1 Tornóc 1515—1519 13 — — 1 Varrasur 1423 1 — — — Vecse 1517—1519 . . 10 1 — 1 A Jác patak völgyében a XITI. század nem változtatta meg a korai településű vidék jellegét. Már a helynevek (Kürt, Salgócska, Udvarnok) is mutatják, hogy magyar vidékkel van dolgunk. Ez a völgy kiesik az őt körülvevő szláv szigetből. Nem találjuk meg a nagybirtokot sem, mint a Vág völgyében. Kisbirtokos nemesség lakik itt. Csak a patakvölgy északi részén találunk két, királyi népek által megszállt falut : Bajmócskát és Udvarnokot. Ezek éppúgy királyi falvak voltak, mint Tornóc, amely 1324-ig a királyi háló-1 HOklt. 19. 1., HO. VI. 65. 1., Dl. 370, 371, 1460, Szp. 948, 979. A mi szempontunkból lényegtelen, hogy vájjon az 1252. évi oklevél hamis-e vagy sem, mivel maga az adományozás kétségtelenül megtörtént. A gyanús oklevél ellen tárgyi gyanú nem merül fel.
