Századok – 1938
Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273
304 FÜGEDI EBICH húzók és jégvágók faluja volt. Sajnos, erre a vidékre nem áll rendelkezésünkre elegendő adat és így részletesen nem ismertethetjük fejlődését. 5. A Vág völgye. A Vág völgyének települése is nagyjából kialakult a XII. században. Azonban a XIII. századi állapot megváltozott viszonyokat mutat. Ez a változás a település intenzitásában jut kifejezésre. Számtalan kis földet említenek az oklevelek, melyeknek tulajdonosai várjobbágyok. Ezek a várjobbágyok alapítják az új falvakat, s egyes nagybirtokokat leszámítva, ők a legnagyobb telepítői a vidéknek. A XII., XIII. században kialakult falvak : Ardanóc. Középkori nevén Járdány. (Gr. Nyáry-cs. lt.) Brunóc. 1313-ban emiitik először. (Jeszenszky-cs. lt.) Bucsány. Buda szolgagyőri várjobbágy birtoka volt, később magtalan halála után a király Kunta fiainak adta 1268-ban. (ÁUO. IX. 572. 1., Szp. 1579, DL. 649, gmil. 22. 1.) Drahóc. 1309-ben tűnik fel, mint Csák Máté birtoka, mely előzőleg egy különben ismeretlen Miklósé volt. (App. I. 43. 1.) Dubován. Régi nevén Losonc, szintén várjobbágy birtok volt. 1278-ban vette meg Roland comes nyitrai várjobbágytól Bogla comes. (Ocskay-cs. lt.) Birtokosa 1405-ig a Lövő-család volt, amelytől a Levard-Dubován nevet nyerte. (Ld. fenn.) Tőlük került az Ocskayak kezére leányági öröklés útján. (Ocskay-cs. lt.) A falu egyik része azonban királyi birtok maradt, és később Jókő várához csatolták. Kisdenc. 1348-ban szerepel először, mint a Kereszthuryak birtoka (Rudnay-cs. It. nr. 132.). Kosztolány. 1216-ban mint nyitrai várföldet kapja meg Sebes comes, a Szentgyörgyiek őse. (ÁUO. XI. 135. 1., Szp. 307., Dl. 82.) Középkori nevét Szent Vid templomáról nyerte. Téved gmilauer (21. 1.), amikor azt állítja, hogy Szentvid = Zakosztolány. Ellenemond ennek először egy 1379. évi oklevél, melyben a nyitrai káptalan megjárja „Oppidum seu libera villa nostra Zenthwyd" határát ; ez a határjárás pontosan ráillik Kosztolányra (Dl. 6617). Másodszor Mátyás király 1457-i oklevele, mellyel „Oppidum Zenthwyd apellatum ac possessiones ad idem spectantes, videlicet Zakoztholyan, et Maniga vocatas . .." adja Guthi Országh Mihálynak. (Dl. 15.127.) Az egész középkoron át nagyobb városszerű helység volt. Lubo. A vágújhelyi uradalom egyik falva volt, Bassóc táján feküdt. (PRT. II. 321. 1., F. IV/3. 116. 1., Szp. 1340., èmil. 75. 1.) Mosóé. Vág új hely határjárásában szerepel először 1263-ban (uo.). Ocskó. 1331-ben szerepel először (de Ochkov) nemesi névben. Az egész középkoron át az Ocskay-család kezén volt. Ocskó egyik részéből. alakult ki később Koritna, melyet első ízben 1425-ben említenek. (Ocskay-cs. lt.) Patvaróc. 1263-ban a vágújhelyi uradalomhoz tartozik. (PRT II. 321. 1.) Rátony. A Vág túlsó partján fekszik. Itt tűnik fel először 1240-ben. Nyitrai várbirtok volt, II. Endre adományozta el a
