Századok – 1938
Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273
NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 285 Gerencsér 1113-ban fordul elő először. Geszte 1156-ban a barsi főesperesség plébániája volt. 1271-ben 3 mansioval kapta meg Bees fia Benedek királyi adományként (HO. VIII. 158. 1., Zerdahelyi-cs. lt.), majd tőle vették meg a Ludánynembeli Családyak (Ta. 1311.). Gimes 1113-ban „villa Gimes", a híres vár itt csak a XIII. században épült fel, amikor a Forgáchok a környező zsitvavölgyi birtokokat legnagyobb részben megszerezték. Kolon az 1113-i oklevélben is előfordul „Kolin" néven. 1156-ban plébánia volt. Lapás 1156-ban plébánia. Lapásgyarmat szintén plébánia volt 1156-ban. Néver 1156-ban a barsi főesperesség plébániája. Pogrányon 1075-ben a garami monostor kapott birtokot (Knauz, I. 53. 1., Szp. 20.). 1113-ban a zobori konventnek volt itt földje. 1218-ban az esztergomi érsek kapott itt a királytól birtokot (Knauz, I. 218. 1., F. III/l. 257. 1., Szp. 350.). így három egyházi testületnek volt birtoka. Udvard már 1156-ban plébánia. A tatárjárás után egy Ressul nevű német lovag nyerte királyi adományként, majd az esztergomi érsekre szállott (Knauz, II. 548. 1., F. IV/3. 438. 1. és IX/5. 562. 1., Szp. 1584.). Zsére 1113-ban „Syre" néven fordul elő, később is a zobori apátság birtoka volt. A Nyitra völgyében: Nyitra várostól délre : Berencs. Magyar személynévből alakult helynév (Melich i. m. 201—203. 1.). Innen vette nevét a Berencs nemzetség. 1156-ban plébánia. 1272-ben a nemzetség 10 tagja osztozik rajta (HO. VII. 135. 1.). A tíz tag között semmiféle kapcsolatot kimutatni nem tudunk, tehát már hosszabb idő óta kellett a nemzetség kezén lennie, valószínűleg a XII. sz. eleje óta, amit másutt fekvő birtokok is igazolnak. Kér. 1113-ban „in ville Ker est terminus de suburbanis ker lapis..." (Smil. 106. 1. 20. térkép). 1269-ben egy másik részét, mely a nyitrai várnak volt birtoka, az esztergomi érsek kapta meg (Knauz, I. 569. 1., ÁUO. III. 200. 1., Szp. 1628.). Keszi. Amint a XII—XIII. században ismerjük, már több apró telepre bomlott, de eredetileg egységes terület volt. Már 1113-ban is több Keszi szerepelt. „De villa Quescu mons mundi est terminus. De alia villa Kescu est terminus fovea." 1274-ben találkozunk Bánkeszivel, melyet királyi adományul kap meg Szegi Benedek fia Apa (ÁUO. IX. 51. 1., gr. Forgách-cs. lt.). Mezőkeszit mint „quasdam terras ad Arkibana spectantes" (?) kapta Vecsei Bartal a XIII. század második felében, majd halála után özvegyére szállt, aki eladta a Forgáchoknak (App. I. 146. 1.). A XV. században szerepelt itt még Molnoskeszi (App. I. 61. 1.). Komjáti. 1256-ban „Kamnati" néven a Forgáchok ősének örökölt birtoka volt. A későbbi időkben a gimesi vár tartozéka. A Nyitrától délre fekvő folyóvölgy egyetlen szláv telepe Csornokon kívül, és mint ilyent korainak kell tartamúik (F. IV/2. 377. 1., Szp. 1090., gr. Forgách-cs. lt.). Megyer. Nemcsak a mai Tótmegyert foglalta magába, hanem hozzátartozott egy hosszú sáv formájában Megyered („Terra domine regine Megered nomine" mint Keszi szomszédja 1274-ben: ÁUO.
