Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

286 FÜGEDI EBICH IX. 51. 1., gr. Forgách-cs. lt.) es Megyeredberencs is, melyek köziil az előbbi Keszi felett, az utóbbi pedig Berencs mellett feküdt (L. Ömil. 21. térkép). A kettő között az összeköttetést egy Megyer nevű, a Nyitra folyó, Keszi és Bosman földek közt fekvő possessio biztosította (Knauz, II. 42. 1., F. V/2. 204. 1. és VII/5. 397. 1.). Nyárhid. 1183-ban III. Béla a nyitrai prépostságnak adja „tertia pars tributi pontis Narhyd" (ÁUO. IX. 47. 1., F. II. 203. 1., Szp. 136., Dl. 25.). Amikor a tatárjárás után a terület elnéptelenedett, a Berencs-nembeli Maisa fia Miklós kapta Bosman faluval, de latorsága miatt a király elkobozta tőle, és István országbíró lett a birtokosa. Tőle 1245-ben elvette a király (HO. VIII. 45. 1., DL. 29,658. és Szp. 807.) és a kunoknak adta, akiktől 1264-ben „Propter plurimos enormesque excessus eorundem ab ipsis auferendo cum omnibus villis, terris ad ipsam villám Narhyd spectantibus, videlicet Villa Suran, Gyrok, Turmaskuz, et Hidheleu, item terra Luaz, terra Urbanus, terra Seureg, terra Machard, terra Busman, terra Kucha" a csuti premontrei monostor lett tulajdonosa (Knauz, I. 514. 1., F. IV/3. 184. 1., Szp. 1416.). Tőle az esztergomi érsekség kapta, birtokában is maradt a legújabb időkig (Sm. 108. 1. 21. térkép). De Nyárhid sohasem volt Nyitrahid, mint Chaloupecky gondolja (Óh. 79—89. 1.). A Nyitra várostól északra eső vidéken a település sokkal gyérebb volt. Ennek egyik oka, hogy itt nagyobb erdők voltak, mint délen. Itteni elsődleges magyar telepek : Assakürt. 1264-ben a kürti nemesek birtoka. Ekkor osztják fel (Ghyczy-cs. lt.). Már hosszabb ideje lehetett birtokuk „villa Kurth". Assakürt maga később alakult ki; nevét a XIV. században élt Assa nevű nemes után kapta. Hasonló az eset Ablánckürtnél is (Ethey : Zoborvidék, 12. 1.). Bossány 1183-ban fordul elő először, amikor a pápa a nyitrai káptalant Krencs és Práznóc helységekkel együtt tizedének birtokában megerősíti (Vagner, 375. 1.). Nyugodtan vehetjük ezeket a telepeket is XI. századi eredetűeknek, mert a falvak tizedét még Lodomér érsek vette el, tehát már akkor is nagyobb telepek lehettek. Darázsi 1113-ban „villa Drasey" néven fordul elő. Elefánt 1113-ban mint „villa Elefant" tűnik fel. Neve magyar (Melich i. m. 363. 1.). Krencs 1183-ban Bossánnyal együtt szerepel. Menyhét 1113-ban említik „de villa Mechyna habemus silvam terminum,que vocatur Bucouna". Később a gimesi vár birtoka volt. Sarluska. 1113-ban „villa Sarlou", nevéről Melich mutatta ki, hogy a X. században kellett keletkeznie (i. m. 360. 1.). Szalakuz. 1113-ban „villa Solocus" néven fordul elő. 1272-ben a király mint nyitrai várföldet adományozta „Zalakuz" falut Roland nyitrai várjobbágynak (Dl. 901. ; a falu későbbi történetére lásd Ethey : Szalakuz község története [kézirat] ). Práznóc. 1183-ban fordul elő Bossánnyal és Krenccsel együtt. Tapolcsány. Egy itt talált Szt. László korából származó éremlelet tanúsága szerint már a XI. században lakott helynek kellett lennie. Neve is erre az időre mutat. (A leletet említi Kniezsa, i. h. 471. 1., a névre : Melich i. m. 371. 1.) Itt kell megemlékeznünk a megye székhelyéről, Nyitra városáról is. Már a honfoglalás előtt is vár volt és a fejedelmek székhelye. Nagy jelentőségét mi sem mutatja inkább, mint hogy itt épült fel az első keresztény templom a vidéken. A honfoglalással az egyházi és politikai kontinuitás véglegesen megszakadt ugyan, de maga a vár