Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

284 FÜGEDI EBICH meg, melyeknek az ország más vidékén már megvolt a szállásbirtokuk. A Keszi törzs telepeit a Nyitra folyó mellett találjuk. Fölötte helyezkedtek el a Tótmegyer—Surányvonalon a fejedelmi törzs és a Komjátinál lévő szláv telep felett a Kér törzs töredékei. Feljebb, a Nyitra völgyében találjuk a kabar törzs, talán gyepüvédő népeinek telepét, amely annál érdekesebb, mert erdőben települt. A Jác patak völgyében helyezkedett el a Kürt-törzs egy töredéke, míg a másik töredéke a Radosnya-patak völgyében a mai Assakürt. A Zsitva völgyében a Gyarmat-törzs népei alkotnak egy telepet és ugyanitt találjuk a kalizoknak emlékét a Kaláz helynévben.1 A magyarság első megtelepedése a X—XI. században folyt le. Ezzel a magyarság megszállta a folyók völgyét az említett gyepük és a folyóközi területet az erdők vonaláig. A település valószínűleg hosszabb fejlődésnek volt eredménye, de ezt a folyamatot — a Ludány-nemzetség telepeinek és a törzsnévi helyeknek kivételével — nem tudjuk részeire bontani. Csak a zobori oklevél2 és egyes nyelvészeti, illetve archeológiai adatok segítségével tudjuk megismerni a XI. század végén fennálló állapotot. Segítségünkre van ebben egy 1156-ból származó oklevél is, mely a nyitrai és barsi főesperességek egyházait sorolja fel és a tized szerint nagyságukat is megkülönbözteti. A „meliores" és „mediocres" plébániákat nyugodtan XI. századiaknak vehetjük, mivel nagyobb helyek kialakulásához bizonnyal több időre volt szükség, mint ötven évre.3 Ilyen korai telepeknek tekinthetjük a következőket : A Zsitva völgyében: Bélád, 1156-ban plébánia. 1268-ban vette meg a Forgáchok őse· Előzőleg fejérvári várbirtok volt. (F. IY/3. 476. 1., gr. Forgách-es. lt.) így lett a gimesi uradalom részévé. Csitár 1113-ban „Scitar" néven fordul elő. 1 Nagy Géza (Turul 1910, 58—60. 1.) a kabarok egy törzsének tekinti a kálizokat. 2 A zobori oklevélben említett minden telepet XI. századinak vehetünk. Azon telepeket pedig, melyek a monostor tényleges birtokát képezték, IX. századbelinek, mivel ezeket a birtokokat Szent István adományozta és valószínűtlen, hogy gyepün innen újabb adományokkal szaporodott volna a birtokállomány egy század leforgása alatt, aminthogy valószínűtlen az is, hogy csupa lakatlan birtokot kaptak volna a szerzetesek. A zobori oklevél legújabb kiadása Fejérpataky László : Kálmán király oklevelei (M. Tud. Akad. Ért. a Tört. Tud. köréből XV. k. 5. sz.) 55—62. 1. Más kiadások : F. VII/5. 84—90., F. V/l. 309—318. HO. VIII. 2—7 1. — Szp. 46. Ch. 337. 1. 3 Knauz, I. 108. 1.