Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

NYITRA MEGYE BETELEPÜLÉSE 277 a politikai központ, Nyitra, míg tőle délre már csak két helynév : Komjáti és Csornok mutat szláv eredetre. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy a többi területen nem éltek szlávok, hanem azt, hogy itt volt a szláv lakosság sűrűbb és nagyobb. Hogy mennyire behálózta a szlávság a megye területét, azt mutatja, hogy minden nagyobb pataknév szláv eredetű. Teljesen szláv településű volt a Nyitra és a Belánka völgye Zsámbokréttől a Túróci-medencétől elvá­lasztó hegykoszorúig és a Vágón túl fekvő hegység is a Morva folyóig. Ellenben a későbbi vármegye déli részén elterülő sík vidék és a Nyitra—Galgóc közti vidék megszállatlan maradt. Az archeológia ma még távolról sem végérvényes meg­világításában a nyelvészet által adott képet a következőkkel egészíthetjük ki. A legerősebb telepcsoport a Tribecs-hegvség déli végén volt, itt találjuk a legtöbb szláv várat, a Zobor hegyén, Nyitrán, Csitár vidékén és egy szláv telepet Ivánkán, így válik érthetővé, hogy a fejedelemség székhelyét miért helyezték a legdélibb, támadásnak leginkább kitett vidékre.1 A honfoglalás idejében a megye területe lényegesen más vonásokat mutatott, mint ma. Az eltéréseket főleg az erdők és a folyóvölgyek, illetőleg mocsarak jelzik. Az erdők még ma is nagy kiterjedésűek Nyitra megyé­ben, de régen még sokkal nagyobbak voltak. Erdők borí­tották az Inovec-hegységet és annak nyúlványait a Banka— Galgóc—Jác-patak—Vecse—Nyitraújlak-vonalon. Innen a Radosnya völgyét szabadon hagyva, a Radosnya—Tapolcsány vonaltól északra ismét hatalmas erdőségekkel találkozunk, melyeket kelet felől a Nyitra, illetve a Bebrava-folyó határol. Ezt a hatalmas erdőt az oklevelek „Silva nigra!'-nak nevezik. A trencséni Ugrócnál említett, valószínűleg az Inovec-hegység erdeivel összefüggő Feketeerdő a Belánka-patakkal párhuza­mosan haladva, szinte teljesen elborította az egész Privigyei­medencét. A Ptacsnik—Tribecs-hegység erdei, csatlakozva a privigyei erdőkhöz, egészen a Zobor-hegyig és a Zsitva völgyéig terjedtek. A Banka—Galgóc vonalon erdőt említenek : Banka és Sárfő között 1395-ben (O. L. Tagányi hagyaték), Jalsó és Vásárd között 1393-ban (Ta. 1393), Vásárdon 1343-ban (Dl. 3573), Szentpéternél 1715-ben (U. et C. 16/1), Bajmócskán 1113-ban, Báb mellett 1261-ben (App. I. 4. 1.), Vecse mellett 1113-ban, Pöstyén és Tornóc kö­zött egy „Cullese" nevű erdőt 1113-ban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Abalehota valószínűleg erdőben települt, hogy 1357-ben Elecske körül egy erdőt említenek, melynek neve „Bay", akkor 1 Eisner, i. m. 263, 270 ós 272. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom