Századok – 1938

Értekezések - FÜGEDI ERICH: Nyitra megye betelepülése. (Térképpel) - 273

278 FÜGEDI EBICH állíthatjuk, hogy ez hatalmas egybefüggő erdőség volt, melyet csak a patakok völgye szakított meg. így szakadt meg ez az erdő a Radosnya-patak völgyében is. Míg a Suránka mellett 1389-ben (Ocskaycs. lt.) említett „Eresztvények" a fentebbi erdőkhöz tartozhattak, addig a pereszlényi erdő (br. Orczy es. lt. Acta fam. LNy. nr. 22) a Tárnok mellettin át (Knauz, I. 314. 1.) csatlakozott a Tapolcsány és Nemcsic közti erdőhöz (gr. Forgách-cs. lt.) és a Szeptenc mellettiekhez (Zerdahelyi cs. lt. jelz. nélk.). Ez az erdő Tapolcsánytól észak felé terjedőleg haladt, kiterjedését adatok hiányában pontosan meghatározni nem tudjuk ; átlépve a megye határát, csatlakozott a báni medencét körülvevő Feketeerdőhöz. A Divéki-völgyben Feketeerdőt emlegetnek : 1348 : Divékújfalun (Rudnay-cs. It. nr. 17), Lestyénen (uo.), 1333 : Egyházasdivéken (Bossányi-cs. It. A. nr. 190.) Szécs ós Temes közt (uo.), 1503 : Terestyénfalván (Rudnay-cs. lt. jelz. nélk.) ; Temes és Csávoj helyén még a XIV. században is hatalmas erdő volt (1439 : sylva Temes et Chawa, Bossányi-cs. lt. A. nr. 197.). Az erdő keleti széle csatlakozott a Privigyei-medencét koszorúzó erdőkhöz, amelyek ismét a Turóci-medence, ill. dél felől a Tribecs-hegység közvetlen szomszédai voltak. A Privigyei-medencében Porubát mint „quandam sylvam hominibus non habitam" (Ta. 1473) adják soltészságba. Tuzsina felett „silva densa" volt. Call 1350 körül és a Divék nemzetség lehotái egy nagy „Siketfenyőerdőben" települtek (hibásan : F. VIII/3. 654. 1.), a Handlovavölgyében Lipnik mellett beszélnek róla ; Handlova helyén „Széperdő" állott (Szerómi—Ernyey i. m. 673. 1.). Cigel mellett ismét feltűnik a Feketeerdő (Majthényi-cs. It. A nr. 29.). így tudjuk meghatározni az erdők állagát is : nyugaton (Terestyénfalva mellett) bükk, de a Privigyei-medence északi részén fenyő. A déli erdők Kosztolánynál léptek barsi területre (Majtényi-cs. It. B. nr. 2), onnan Radobicéig és Felfaluig (Simonyi-cs. It. nr. 202) félköralakban érték el a Nyitra vonalát és innen kezdve tartották magukat a folyó vonalához. így találunk erdőket Tőkésújfalunál 1324-ben (MTA Bossányi-cs. It. A nr. 48 : „Farkaseresztvény" erdő), Szarkafalvánál (elpusztult falu Krencs mellett) 1413-ban (MTA Bossányi-cs. It. A. nr. 120) Nyitraszerdahely ós Tribecs között („Bükkös") 1429-ben (gr. Forgách-cs. lt.), Szulóc körül 1406-ban (App. I. 259. 1.), Apony mellett 1517-ben (App. I. 412. 1.). A Tribecs erdejét említi már az 1113. évi zobori oklevél is. Elefánt és Gimes közt 1474-ben erdő volt, valószínűleg szintén bükk, mert disznót legeltettek benne (gr. Forgách-cs. lt.). Menyhe mellett 1113-ban egy „Bucouna" nevű erdőt találunk. Az erdőnek a Zobor—Cétény vonalon való kiterjedéséről nincsenek adataink. Pogrányt 1075-ben „cum . . . silvis" kapta a garami apátság (Knauz, I. 53. 1., Szp. 20.). Csitár mellett 1390-ben irtványokat említenek (gr. Forgách-cs. lt.). A Zsitva-völgyében erdőket találunk : Valkházon 1470, Szemcsén 1470, Gyarakon 1475, Vajkon 1247 és Kalász határában 1401-ben (gr. Forgách-cs. lt.). De itt sem tudjuk a határt pontosan megvonni. Gimestől kezdve azonban már erdős volt a vidék Marótig (gr. Forgách cs. lt.) ; 1295-ben Gimes körüli erdőket említenek (F. IV/1. 354. 1. Sm. 116. 1.) A Vág völgyétől nyugatra a Kiskárpátok erdejéről nincs semmi adatunk, de valószínű, hogy mai kiterjedésüknél nagyobbak voltak. Egyedül Dubován mellett említenek egy „Zakluka" nevű erdőt 1432-ben (Ocskay-cs. lt.). Más volt a helyzet a folyók völgyében is. A Vág sebes vize nagy károkat művelt és medrét egyre-másra változtatva