Századok – 1938

Történelmi irodalom - Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Ism.: Kampis Antal 227

TÖRTÉNETI IRODALOM 227 határozottan állást Petranu teóriái mellett. Bár érvényesítette volna ugyanezt az óvatosságot munkája minden vonatkozásában ! Nem fejezhetjük be ezt az ismertetést anélkül, hogy ne utalnánk G. szintézisének legfőbb tévedésére : Erdély történetét állandóan egy kalap alá akarja venni Moldva és Havasalföld fejlődésével, csak azért, hogy a három oláhlakta vidék szerves összetartozását az egész történelmen keresztül bebizonyítsa. Hiába azonban a szerző minden szerkesztői ügyessége, minden szintetizáló törekvése : Erdély fejlődése majd minden ponton oly élesen válik el a Kárpátokon túli tartományok sorsának alakulásától, hogy az erdélyi vonatkozások valósággal függeléknek érződnek a kárpátalji vajdaságok története mellett. A szellemi egység hiányát lehetetlen utólagos belemagyarázással pótolni s lehetetlen a mai Romániát ezer évre visszavetíteni. Olyan kísérlet ez, melyet sem Mihály vajda kalandjának történeti ténye, sem a reá vonatkozó, de feltűnően elnagyolt térkép1 nem tud tárgyilagosan támogatni. Mindezek ellenére nagy érdeklődéssel várjuk a következő köteteket, melyekben G.-nak nyilatkoznia kell majd az oláh XVIII. századnak, a fanarióta-kornak történeti értékeléséről is. Reméljük azonban, hogy a XIX. század eseményeivel kapcsolatban visszatér az I. kötet előszavának tacitusi jelmondatához, mert e bonyolult korszak tárgyalásában a félreértésektől és a túlzásoktól egyedül ez az elv óvhatja meg. (íáldi László. Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. (Merkzeichen der Goldschmiede Ungarns vom Mittelalter bis 1867.) Budapest, 1936. Közgyüjt. Orsz. Főfelügyelősége támogatásával Kir. M. Egyetemi Nyomda. 8° 408 I. XXX t. Tudományos könyvkiadásunkat hosszú ideig jellemezte az, hogy a külső, amely alatt a tudós munka a közönség előtt megjelent, nem mindig, sőt állíthatjuk, legnagyobbrészt nem állott a tartalom igényeinek megfelelő előkelő szinten. Igazi tudományos könyvkiadó vállalatunk, az egy Akadémiait kivéve, nem alakult. A tudományos művek vagy túlméretezett, díszítésükben gyakran tömegízlést szolgáló (közületek segélyét messzemenő módon igénylő, egyben részletüzletre is alkalmas) köntöst nyertek, vagy pedig a legszűkebbre szabott anyagi lehetőségek miatt 3 Ε térkép összes helynevei csak oláliul vannak feltüntetve, ami nyilván arra szolgál,hogy Erdély oláh jellege még így, vizuálisan is kidomborodjék. G. térképvázlatainak hibáira egyébként már előbbi ismertetésünkben utaltunk (Századok 1937, 236. 1.). Az efféle megtévesztésnek más változataira is akadunk : Mátyás neve oláhul G.nál Mateias, oláh - as kicsinyítő képzővel. Csak nem azért használja szerzőnk ezt a becéző alakot a szokásos Mateiu Gorvin helyett, hogy azt a látszatot keltse az olvasóban, mintha Mátyás magyar neve is nem a hazai latin Mathias-ból, hanem az oláh Mateias-hô\ származnék ? S hogy lehet az ország nevét tárgyaló fejezetnek ez a mottója : ,.Terra Blacorum" (331. 1.) mikor közismert, hogy ez az elnevezés csak Fogaras déli részére vonatkozhatott ? 16*