Századok – 1938

Történelmi irodalom - Giurescu; Constantin C.: Istoria Românilor. II/1–2. k. Ism.: Gáldi László 220

220 TÖRTÉNETI IRODALOM Ezzel párhuzamosan folyamatban van a rendiség korlá­tainak lazításával a nemzetállamok kiépítése. Az állam Aquinói Sz. Tamás államelméletére támaszkodva saját lábára áll, sőt létének igazolása után azon tiil is megy, a hatalmat öncélnak tekinti s akaratának érvényesítésére kiépíti szervezetét és meg­felelő hatalmi eszközökről gondoskodik annak biztosítására. A hivatalnokság és a hadsereg ezek az eszközök, s fenntartásukat az állam gazdasági erejének növekedése teszi lehetővé. Ez a fejlődés Európa legtöbb országában végbemegy. A német biro­dalom és tartományfejedelemségek fejlődésével kapcsolatban Sch. egyoldalúnak és túlzottnak tartja azt a feltevést, hogy Miksa tiroli és ausztriai közigazgatási újításai ösztönzően hatottak volna a tartományfejedelemségekre. Elutasítja azt a feltevést is, hogy a burgundi hatás Miksát valóban tervszerű és tudatos eljárásra és intézkedésekre indította volna, továbbá, hogy ő lett volna a Landsknecht-intézmény megalapítója. Sokkal inkább hatott az államszervezet és közigazgatás fejlesztésére a római jog, valamint a sokban egyező és hasonló igényekkel föllépő fejlődés. Sch. feldolgozásának magyar vonatkozásait ezen a ponton is ki kell egészítenünk a Magyar Történet előadása alapján. Sch. munkája nem teszi feleslegessé sem a részleteket kutató, sem a nagyobb arányú összefoglaló munkákat, feldolgozása a kettő között foglal helyet : komoly és megbízható kalauz akar lenni a történelemtanárok számára. Ennek a célnak gazdag anyagával, modern szempontjaival és fölépítésével igen jól megfelel, magyar vonatkozásait azonban saját magunknak kell pótolni. Sajnálhatjuk, hogy a magyar történelemtanárok számára még nem készült ilyen irányú összefoglaló kézikönyv. Ezt a hiányt a Magyar Szemle Egyetemes Története csak részben pótolja. Nyers Lajos (Kecskemét). Giurescu, Constantin C.: Istoria Românilor. II. 1—2. Delà Mircea eel Bátrán si Alexandra eel Bun pâna la Mihai Viteazul. Bucuresti, 1937. Fundatia pentru literaturá si artä „Regele Carol II". 8° 793 1.176 kép, 4 térkép. G. hatalmas művének 1 második része van előttünk. Kisebb kort ölel föl, mint ahogy a szerző eredetileg tervezte : nem jut el Brâncoveanu Constantin uralkodásának végéig, hanem csak Mihály vajda haláláig. így is közel 800 lap számol be arról a mozgalmas, sőt sokszor viharos korszakról, mely Nagy István közvetlen elődeitől a XVII. század küszöbéig terjed. Ha ezt a terjedelmes szintézist az oláh történetírás előbbi hasonló munkáival összevetjük, a haladás kétségtelennek látszik. G. előadását minden ízében tömörség, világosság, ügyes csoporto­sítás, szemléletesség jellemzi. A fejezetenként összeállított bibliográfiai jegyzetek az egyes kérdéseknek, legalább is oláh 1 Az I. rész ismertetését ld. Századok 1937, 230. s köv. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom