Századok – 1938

Értekezések - UNGÁR LÁSZLÓ: A hazai céhrendszer bomlásáról 167

A HAZAI CÉHRENDSZER BOMLÁSÁRÓL 187 a segéd méltatlannak tartja, fölmondás nélkül elbocsát­ható. „Blaumontag" tartása szigorúan tilos. A munkaidő kérdésében a rendelet messze megelőzte a munkaidőszabályo­zásra vonatkozó európai törvényhozási inézkedéseket, amikor a napi munkaidőt 11 órában állapította meg. Gondoskodott a túlórázás külön díjazásáról. A fölmondási idő előzetes, kölcsönös megegyezés tárgya. A segédeknek a rendőrség és céhközgyűlés előzetes tudomásával szabad szállókat (Herberge) nyitni. A szálló a helybeli rendőrség felügyelete alatt áll, ott lakomázás vagy tárgyalás, összejövetel tilos. A szállók ügyét a mesterek és segédek bizottsága intézi. Elnöke az atyamester, nélküle és két mester nélkül a bizott­mány ülést nem tarthat. Ε bizottmány a munkaközvetítés megkönnyítésére mesterek, gyárak és nem-mesterek névsorát nyilvántartja, a vándorlegényekről és munkanélküliekről, valamint a munkást kereső mesterekről pontos névjegyzéket vezet. A legényszállók rendtartásáról közrendészeti szem­pontok figyelembevételével pontosan intézkedik. A szállókon a munkás csak nyolc napot tölthet. Aki nem talált munkát, az köteles vándorútra kelni, de ha a rendőrségtől tartózkodási engedélyt nyert, vagy valamelyik műhelytulajdonos jótállá­sát mutatja fel, hogy a következő tizennégy nap valamelyikén munkát kap, akkor munkábaállásig maradhat. Akinek nyolc vagy tizennégy napi tartózkodási engedélye letelt, arról az atyamester a rendőri hivatalnak jelentést tesz és a munka­nélküli segédet távozásra fogják kényszeríteni. A kórházi pénztár mesterekből és segédekből alakított bizottmány felügyelete alatt áll. Kiveti a kórházi illetéket, ami negyed­évenként egy segédre 30 krajcárnál több nem lehet. Ha a kórházi ládapénzből a munkások munkanélküli társaiknak pénzsegélyt nyújtanak, a hiányt ők viselik. Társaspoharakat, húcsúlakomákat, stb. fizetni nem szabad. Az a segéd, aki mester akar lenni, a céh évnegyedes közgyűlésén szándékát bejelenti. A gyűlés egy remekbizottságot alakít, minden egyes folyamodóra külön-külön. A bizottság a remekelő bizonyítványait megvizsgálja és a remekelővel meghatározza az elkészítendő remeket. A remekelési anyagért nem kell semmit fizetni, de ha a kivitel rosszul sikerülne, köteles a kárt megtéríteni. A bizottság a felügyeletért semmi anyagi ellenszolgáltatást nem kaphat. írásban hozza meg határoza­tát és a hatóság, ha a remekelő lakhatási, vagy honosítási ügye rendben van, 24 órán belül kijelenti, hogy a mesterjog gyakorlásának hatósági akadálya nincs. Ha a remekelő nincs megelégedve a bizottság ítéletével, új bizottság felülvizs­gálatáért folyamodhat. A mesterdíj seholsem lehet több tíz

Next

/
Oldalképek
Tartalom