Századok – 1938

Értekezések - UNGÁR LÁSZLÓ: A hazai céhrendszer bomlásáról 167

188 TJNGÁR LÁSZLÓ forintnál. Az új mester nem tartozik bejelentési dijat, hibaváltságot, felügyeleti és biztosi díjat, remekelési helybért, lakomát fizetni, a mesterdíj lefizetése után a mesterjogokat teljességükben gyakorolja. A szabályzat 74. §-a felszólítja a kontárokat, hogy e szabályok kihirdetése után a mesterjogokat félév alatt szerezzék meg. Ha a kitűzött félév után a szükséges lépéseket nem tennék meg, akkor segédekkel csak abban az esetben dolgozhatnak, ha a minisztérium erre külön engedélyt ad. A jövőben saját kezére mindenki dolgozhatik, de ezt a hatóságnál be kell jelenteni. Az engedményezettek, a segédekkel dolgozó nem-mesterek csak korlátolt számú segéddel dolgozhatnak, nem fogadhatnak inasokat, a mester nevet nem viselhetik, nyilt üzletet nem tarthatnak, de az országos és hetivásárokon árulhatnak. A céhláda a céh összes tagjainak vagyonát foglalván magában, kezelése a mestereket és a segédeket közösen illeti. A céhláda-bizottság feladata a könyvvezetés, számadás és a pénzfelhasználás szabályozása. Az ellenőrzést a céhgyűlés és a hatóság gyakorolja. A céhben élők közti ellentét kiegyenlítésére minden céh békéltető bizottságot állít fel. Elnöke a céhmester, tagjai : három mester, három segéd. A rendelet intézkedik a céhgyűlések megtartásáról, az ott szavazattal bírókról, a határozatképességről, az ülés rendjéről és tárgyáról. A régi céhszabályok, amennyiben vagy a törvények, vagy e rendelet által meg nem változtattak, továbbra is fennmaradnak. Alighogy a rendelet megjelent, a minisztérium tudni akarta, vájjon az érdekeltek hogyan fogadták az új szabályzatokat. Nyilatkozattételre szólította fel a céheket. Ε nyilatkozatokból, sajnos, igen kevés maradt ránk. A budai csizmadia-céh a céhjövedelmek apasztását kárhoztatta, mivel a céhbiztosnak, aki az évnegyedes gyűlésen megjelenik, 8 pengőforintot, ú jévkor 4 forint ajándékot kell adni. A célimester évente 20 forintot, a jegyző 10, a zászlóvivő 8-at, tisztújításkor a kocsis ládavitelért 5 forintot kap, a céhszobáért 40 forintot, a takarítónak 8, fáklyára 10, az ügyvédnek 40, a jegyzőnek lajstrompapírra 2 forintot kell fizetni, a beteg mesterek évente 12, a vidékiek 30 forintot hordanak el. Adakozási felhívásra 10 forintot, negyedévenként kántormisére 1 forint 12 krajcárt, Szent Istvánkor és a halottakért mondott misére 8 forint 24 krajcárt, viaszgyertyára 5 forintot, évente összesen mintegy 220 forintot költenek. Ennek nagyrészét a remekelési díj szolgáltatta.1 1 Szf. lt. Budai lt. Budai lajstromozatlan iratok 1848.