Századok – 1938

Értekezések - IVÁNKA ENDRE: Két magyarországi plébániai könyvtár a XV. században - 137

Két magyarországi plébániai könyvtár ft ΧΥ· szazadban. ι, közlemény. I. Sajnos, mindinkább arra a meggyőződésre jutunk, hogy egyetemeink a középkorban korántsem játszották azt a szerepet az ország kulturális életében, melyet valaha nekik tulaj donítottak. Ma már nagyon távol vagyunk attól, hogy Ábel Jenővel a pécsi egyetem fennállását egészen a XVI. század első feléig terjesszük ki. Sőt már azt sem valljuk, amit Kardos Tibor „A laikus mozgalom magyar bibliájá"-ról 1931-ben írt cikkében1 még lehetségesnek tartott, hogy a pécsi egyetem legalább Janus Pannonius koráig mentette volna át magát.2

Már csak azt kutatjuk, hogy a pécsi egyetem tíz vagy húsz évig állt-e fenn, a XIV. század 70-es vagy 80-as éveiben szűnt-e meg3 és általánossá kezd válni az a felfogás, hogy a Zsigmond király által Óbudán alapított egyetem a közben megszűnt pécsi egyetem helyébe lépett.4 ι Minerva X. (1931) 52. 1. 2 Amikor Evlia Cselebi az „isteni Eflatun iskolájáról" beszél, akkor ez nem az ott talált freskókra vonatkozbatik, hanem a keleti ember szájában egészen szokásos kifejezés a filozófiai, azaz főiskola megjelölésére ; hiszen magukat a filozófusokat is az izlámban néha az ibn-Eflatun (Platon fia) címmel tüntetik ki. Amit Evlia Cselebi Pécsett látott, az különben minden valószínűség szerint nem az egyetem épülete volt, hanem (mivel a tanulók lakásáról beszél) a püspöki bursa, mely természetesen a székesegyház közelében épült, ami nem bizonyítja azt, hogy a tantermek (melyek a középkorban sokszor nem is az egyetemi épületben voltak) és az egyetem hivatalos helyiségei (a stubae facultatum, ahol a fakultások összejöveteleit és üléseit tartották) szintén ott lettek volna. Nem lehet eléggé hangoztatni, hogy az „egyetem" a középkorban testület, mely különböző helyiségekkel rendelkezik, nem intézet, mely egy helyiséghez van kötve. 3 Áz 1402-ből származó pápai oklevél (Mon. Vat. Hung. Ser. I. Tom IV. 412. 1.) szintén nem azt bizonyítja, hogy az egyetem akkor még fennállott ; az eset, amiről szól, jóval régebben történhetett — ha ugyan a pécsi egyetem értendő az ott említett „Studium" alatt, és nem a káptalani iskola, melyet máshol is studiumnak neveznek. 4 Ezt vallja már Kardos Tibor is a „Magyar humanizmus kezdetei"-ről szóló tanulmányában (52. 1.).