Századok – 1938
Értekezések - IVÁNKA ENDRE: Két magyarországi plébániai könyvtár a XV. században - 137
138 IVÁNKA ENDRE Ez az „Universitas Sundensis"1 képviseltette magát a konstanzi zsinaton, tehát legalább 1389-től 1415-ig állt fenn. Későbbi adataink nincsenek. A pozsonyi egyetemről csak 1467 és 1473 között vannak adataink. 1492-ben a studiumról úgy beszél II. Ulászló okmánya, mint iam dudum extinctoról.2 Mátyás király budai „egyeteme" még aránylag leghosszabb ideig tartotta magát, de ez nem volt egyetem, hanem a domonkosrendi studiumhoz kapcsolt teológiai főiskola és alumniatus. Mindez azt mutatja, hogy a magyarországi egyetemek a középkorban nem voltak a szellemi élet fontos ós hathatós tényezői, hanem csak külföldi példára többször megismételt kezdeményezéseknek rövidéletű eredményei.3 Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az egyetemek alapításakor meghívott külföldi tanárok rövid idő múlva elhagyták a magyar egyetemeket (bolognai Galvano 1374-ben már nem a pécsi egyetem tanára, Johannes Regiomontanus már 1471-ben Nürnbergbe, Johannes Gattus 1469-ben Siciliába költözik el Pozsonyból), de bizonyítja ezt különösen az a tény, hogy az aránylag nem is oly kevés írott emlék közül, melyek Magyarországon a középkorból fennmaradtak, alig van olyan, mely a magyarországi egyetemekre mutatna. Pedig, aki ismeri a középkori egyetemek életét, az tudja, hogy a magyarországi középkori könyvjegyzékekben és kéziratgyüjteményekben nagy helyet foglalnának el a magyarországi tanárok előadásai alapján készült jegyzetek, a reportatumok, a Petrus Lombardus Sentent iáihoz magyar egyetemi tanárok által írt kommentárok és hasonló művek, ha igazán nagy szerepet játszott volna a magyar egyetemeken való tanulás az akkori magyarországi műveltségben. Mert a középkorban kevésbbé a tanárok által írt tankönyvekből, mint inkább a századokon keresztül változatlanul a tanítás alapjául szolgáló szövegekhez4 a tanárok által fűzött magya-1 A titokzatos névnek a keletkezése talán nem azzal magyarázható meg, hogy a „Sundensis" név elírás a „Budensis" helyett, hanem inkább azzal, hogy Richenthali Ulrik a „Sigismundensis" szó rövidítését (Sundensis) nem oldotta fel helyesen. Az egyetem elnevezése így teljesen megfelelne a „Carolina" és a „Rudolfina" névnek, melyeket a prágai (1348), ill. a bécsi (1366) egyetem szintén az alapítóról kapott. 2 Ábel J. : Egyetemeink a középkorban, 36. 1. 3 Ha a pécsi egyetem szervezője, Vilmos püspök, és utóda, Alsáni Bálint körül kialakult körnek volt is hatása a születő magyar humanizmusra, akkor ez éppen ennek tudandó be, az így kialakult litterator-társaságnak, nem pedig a pécsi egyetemnek. 4 Aristoteles művei a filozófiában, Petrus Lombardus sententiái a theologiában, a decretum Gratiani az egyházjogban.
