Századok – 1938
Szemle - Darás Gábor: A Ruténföld elszakításának előzményei. Ism.: Perényi József 125
SZEMLE 125 a század második felének általános tendenciája s a gazdasági imperializmus a politikai hatalom expanziójával karöltve jelentkezik ; egyik támogatója, kiegészítője a másiknak" — s ennek a felismerésnek megfelelően tárja fel vagy legalább is igyekszik feltárni egyes országok gazdasági elhatalmasodását. A gyarmatokért való harc éppúgy helyet talál könyvében, mint a nehézipar megoszlása, a közgazdasági életre való mérhetetlen kihatása. Érdekesen fejtegeti a kartelek és trösztök, az európai és amerikai gazdasági élet e két nagy tényezőjének különbségeit, előnyeit és a termelési és társadalmi rendre való hátrányos kihatásait ; ezek a sorok könyvének legmegkapóbb részei. A tőkés termelési rend válságáról a világháború utáni gazdasági élet keretében szól, egészen napjaink gazdasági életéig haladva s megvonván a határvonalat a fasizmus, a hitlerizmus és a kommunizmus gazdasági rendszere között. A napjainkban lezajlott világválságról megdöbbentő adatokat közöl s bár azok összefüggése még nem érett meg a történelmi kutatás számára, közlésükkel mégsem végzett haszontalan munkát, mert a világháború igazi kihatását csak azokon keresztül tudjuk megérteni. A könyvet irodalmi tájékoztató egészíti ki ; talán ez a legszegényebb rész, legföljebb a nagyközönség általános tájékoztatására alkalmas, de történetíró számára nem tartogat semmi értékes kincset. Kár, hogy az egyes, multszázadokbeli közgazdasági írók életadatait nem közli ; így a nem szakemberek kénytelenek lexikonnal a kezükben olvasni ezt a kiválóan érdekes és szempontokban gazdag gazdaságtörténelmi, vagy — ha úgy tetszik — közgazdaság-eszmetörténeti kézikönyvet. Komoróczy György. Darás Gábor: A Ruténföld elszakításának előzményei. (1890—-1920). Budapest, 1936.Vörösmarty írod. Társ. 8° 137 1. Nemzetiségeink történetével aránylag kevés magyarnyelvű munka foglalkozik. Különösen áll ez a világháborút közvetlenül megelőző és az utána következő időre nézve. A rutén mozgalmakról pedig majdnem semmit sem tudtunk idáig. D. könyve nagy hézagot pótol. Bemutatja az orosz propagandát, mely a vallás eszközével keresi az utat az egyszerű rutén paraszt szívéhez. Látjuk, mint szorul vissza a görögkatolikus ellenakció megfelelő anyagiak híján. Az orosz földről beszerzett szertartáskönyvek hatása egyre jobban érezhető. A Csernovicból irányított orosz propaganda pedig egyre nyíltabbá válik. így érthető csak, hogy a meglehetősen mostoha viszonyok között élő rutén nép a cártól kezdi várni helyzetének jobbrafordulását. Az intelligencia köréből egyesek érintkezésbe lépnek az illetékes orosz körökkel és Magyarországtól való elszakadásra lázítanak. A mozgalom hamarosan tudomására jutott a magyar hatóságoknak is, mire 94 egyént a magyar állam elleni lázítás és felekezeti izgatás címén perbefogtak. Ez a hírhedt máramarosi per, mely közvetlenül a háború előtt oly rossz szolgálatot tett a magyar ügynek úgy idehaza, mint külföldön. A háború alatt azonban nem történt semmi különösebb kilengés a rutének részéről. Az elszakítási akciót a jólismert recept szerint külföldről, Amerikából és a szomszédos területekről irányították. Hiába tesznek tanúságot Budapesten a rutén nép igazi képviselői a magyar haza iránt való törhetetlen hűségükről, egy kisebb csoportnak sikerült rábírni az antanthatalmakat egy ellenkező értelmű megoldásra. Miután az Oroszországhoz való csatlakozás lehetősége a kommunizmus kitörése után lehetetlenné vált, az ukrán államban való egyesülés pedig a lengyelek ellenállásán megtört, nem maradt más hátra, mint az új csehszlovák állam kötelékébe való belépés.
