Századok – 1938

Szemle - Valsecchi; Franco: L'assolutismo illuminato in Austria e in Lombardia. I–II./1. Ism.: Iván János 117

SZEMLE 117 elrabolva". A hasonló hibák, ha szórványosan fordulnak is elő, megingatják a bizalmat az összehasonlítás pontosságában. Döry Ferenc. Juhász Kálmán : Műveltségi állapotok a Temesközben a török világban. (Erdélyi tudományos füzetek, 76. sz.) Cluj, 1935. 8° 19 1. J. az eddigi kutatások alapján népszerű formában ismerteti a török hódoltság közigazgatását, adózási- és birtokviszonyait, valamint mezőgazdasági életét. A munkának a Temesközzel csupán annyi kapcsolata van, amennyiben az állapotok rajzolása a temesi ejalet helyzetének alapján történik. Akár a hódoltság korának, akár pedig a Temesköznek történetírója haszonnal forgathatja a kis füzetet. Bakács István János. Relkovié, Neda : Bilder aus dem deutschen Schulwesen der sieben niedern Bergstädte des ungarischen Oberlandes im 16. und 17. Jahrhundert. (S.-A. aus : Zeitschrift für Geschichte der Erziehung und des Unterrichts, 25. Jg. H. 3/4.) Berlin, 1935. 143—174. 1. Igen szemléletes képek a felvidéki német városi polgárság iskolafenn­tartó és ezzel együtt kultúrát terjesztő tevékenységéről. Amit Ber­zeviczy a felvidéki polgárság és általában a Felvidék szerepéről iskolaügyünk fejlődésében már negyedszázaddal korábban megálla­pított, azt bizonyítja adatszerűen ez alkalommal a hét bányavárosra vonatkoztatva R. értekezése. Semmi áldozatot sem sajnált ez a polgárság, hogy iskolái a kor eszményeinek mindenben megfelelő színvonalon álljanak. Az iskolaszervezés, a tanítandó anyag és a tanítás módszere is a melachtoni, majd az erre épített Sturm- és Trotzendorf-féle rendszereken épült fel és főcélként a humanista műveltség közvetítését tűzte maga elé. Jelentős tér jutott a vallás­oktatásnak és az énektanításnak, de a reáliák úgyszólván teljesen háttérbe szorultak. A havonként tartott disputációk, iskolai drámák előadása és ünnepélyek rendezése pedig arra szolgáltak, hogy a tanuló­kat a melanchtoni ideál értelmében a szónoklásban kiképezzék. A tanítás nyelve a latin, de figyelemreméltó megállapítása R.-nak az, hogy a német anyanyelv a latin tanításának eredményességét, főleg az alsó fokon, mennyire károsan befolyásolta. Besztercebányán pél­dául a latin iskola rektora tanulóinak egyenesen megtiltotta a magán­kézbe jutott régi városi német iskola tanulóival való érintkezést. Némi bajt okozott még a szlovákság előretörése ; tanítására több városban a szlovák kántor segítségét vették igénybe. Külön ki kell emelnünk az élelmes német polgárságnak iskoláival szemben támasz­tott és a gyakorlati élet követelményeit is többé-kevésbbé számításba vevő igényeit. így 1637-ben Selmecbányán maga a polgárság veti fel a magyar nyelv tanításának szükségességét, miután többen már eddig is magánszorgalomból tanulták azt. Nagy gondot fordítottak a tanítók ellátására s R. szerint jobban fizették azokat, mint más országokban. A szép fejlődésnek a XVII. sz. közepétől szárnyát szegte az ellenreformáció ós bár a polgárság, ha kisebb keretek között is, de sokáig tartotta még iskoláit, végre is ellenállása a hatalommal szemben megtört. Csak sajnáljuk hogy bizonyára a rendelkezésére bocsátott szűk tér miatt, nem mondhatott többet R. azokról a politikai és szellemi kapcsolatokról, melyek főleg a XVII. sz. első felében nemcsak a németajkú bányavárosokban, hanem az egész országban a német tanítási rendszerek meghonosodását eredményezték. IIa Bálint. Valsecchi, Franco : L'assolutismo illuminate in Austria c in Lombardia. I. I dominî hereditarî. II/1. La Lombardia. Bologna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom