Századok – 1938
Szemle - Viczián István; ifj.: A quadripartitum eltérései a Tripartitumtól a nemesi magánjogban. Ism.: Döry Ferenc 115
SZEMLE 115 Poppers, H. : Der religiöse Ursprung des modernen englischen Freiheit»- und Staatsideals. Die Geschichtsgestaltung des Independentismus. Berlin, 1936. Taussig & Taussig. 8° 127 1. Szorgalmas, de nagyobb elmélyedésre még egyelőre nem hajlamos munkának meglehetősen nyers gyümölcse ez a dolgozat. A nyilván még erősen kezdő szerző nagyobbrészt korábbi feldolgozásokból állította össze művét s már csak ezért sem lehetett szerencséje az önálló ítéletalkotásban. Mindenesetre érdeme, hogy az independentizmus atyjának, Brownenak gondolatvilágát a saját irataiból igyekszik összeállítani s főművének, mely az „A Booke which sheweth the life and manners of all true Christians. . ." címet viseli (melynek tartalma azonban nem éppen oly mértékben ismeretlen, mint ahogy P. gondolja), ismertetésére és elemzésére kiváló gondot fordít. Azonban ezeknek a mégis csak döntőleg teológiai gyökerű kérdéseknek a vizsgálatánál nagyon hamar kiderül teljes teológiai iskolázatlansága és megbosszulja magát az, hogy nemcsak az angol, de még a németnyelvű szakirodalomban sem tartotta szükségesnek ama szerzők műveinek figyelembevételét, akik a puritánizmussal, independentizmussal teológiai, általában vallási szempontból Troeltschnél sokkal alaposabban foglalkoztak (például A. Lang számos értekezésében). így a szerző a mű címében ós alcímében kitűzött szép és nagy feladatot megközelítőleg sem tudja megoldani. Amit ad, az valójában nem egyéb, mint az Erzsébet-kori puritán-independens kezdetek zsúfolt ós nem tiszta vonalvezetésű előadása. Ami ezután következnék—időileg és logikailag —, az épp annak a kifejtése volna, milyen okok következtében és milyen lépcsőzetességgel vált ez az eredetileg tisztán vallási mozgalom kényszerűleg politikaivá s hogy alakította át az angol s közvetve az európai történetet : ám ezt megmagyarázni próbálva a szerző egészen a felületen marad s előtte már sokszor elmondott általánosságokat ismétel. A még külsőleg is elég gyenge kiállítású, sajtóhibás munka az újkori történet e kapitális fontosságú kérdésével alaposan foglalkozni akaróknak legföljebb az irodalom és a forrásanyag felőli első tájékozással tehet némi szolgálatot. Révész Imre (Debrecen). Ifj. Viczián István : A Quadripartituin eltérései a Tripartitumtól a nemesi magánjogban. (Az Illés-szeminárium kiadványai, 2. sz.) Cegléd, é. n. 8° 107 1. A Quadripartitum, melyet I. Ferdinánd Werbőczy Tripartituma helyébe készíttetett, mint ismeretes, nem került kibocsátásra. A király bizonyos alkotmányjogi változtatásokat kívánt rajta, erre azonban a szerkesztőbizottság, melynek feladata az érvényben levő jog kodifikálása volt, nem érezte magát felhatalmazva s ezzel a munkálat tárgyalása abbanmaradt. Mint Illés József néhány éve kimutatta,1 a Q. eredeti szövegét még I. Ferdinánd alatt s valószínűleg az ő utasítására nemcsak közjogi, hanem magán- és perjogi részében is megmásították ; ezt az interpolált szöveget adta ki 1798-ban Zágrábban Novoszel Antal nyomdász. Noha a Q., mint a fennmaradt kéziratos másolatok tanúsítják, azelőtt sem volt egészen ismeretlen, a közzététel óta sem részesült -—- sem a gyakorlatban, sem a tudományban ·— olyan méltánylásban, mint aminőt megérdemelt volna. Illés munkája azonban felkeltette iránta az érdeklődést s az egyetemi szemináriumokban dolgozó fiatal jogászok közül többen lelkesedéssel és szorgalommal fogtak hozzá a Q.-nak 1 A Quadripartitum közjogi interpolatiói. (Ért. a filoz. és társ. tud. k. IV. k. 2. sz. 1931.) Ism. ld. Századok 1932, 197. 1. 8*
