Századok – 1937

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: A római világ nagy válságának szemléletéhez 432–451

a római világ nagy válságának szemléletéhez. 445 életszemlélet régi gyökerű szimptomájét.1

— 23. 1. : Ha a vita Marci 24, 5 szerint az ijesztette el a filozófus-császárt Marcomannia és Sarmatia provinciákká való berendezésétől, hogy Avidius Cassius fellázadt, az önhatalmú alaptalan állítás, amint a kronológiai tévedés előre is sejteti ;2

az igazi okot a vita 27, 10 adja : triennio bellum postea cum Marcomannis, Hermunduris, Sarmatis, Quadis etiam égit et, si anno uno superfuisset, provincial ex his fecisset. — 29. 1. : Vájjon valóban hosszabb frontot kellett volna-e megszállni Rómának, lia Marcus a Kárpátok övére helyezte volna át a határt ? Ha megnézzük a térképen, hogy a Bécstől a Száváig húzódó pannóniai dunai limes és az Erdélyt északról és nyugat felöl elzáró demarkációs vonal mily hosszúak, ellenkező véleményre jutunk. És mennyivel értékesebb katonailag a Kárpátok előretorkolló hatalmas hídfője, mint a pannóniai és dáciai határ tölcsérszerűleg betiiremlő s az ellenség beékelődésére predesztinált öble ! — 32. 1. : Ha Commodus pius felix jelzői oly alkalmi és triviális okokból eredtek volna, mint Parker a História Augusta nyomán előadja, a következő császárok alatt nem vált volna a két attributum a császári titulaturának állandó alkotórészévé. 40. s köv. 1. : Nem sikerült az Antoninusok korának rövid jellemzése itt. Vájjon Pius békés uralma folytán tényleg átadta magát a világ a csalóka s önhitt elbizakodásnak ? A kormányzat valóban „unprogressive" volt-e ? A római mult dicsőségén való rágódás új dolog-e s különlegessége-e a korszaknak ? Mondhatjuk-e, hogy szunyókált a vallás, amikor- nem tekintve a keleti vallások hódításait —- annyira a transzcendens eszmevilág felé irányul az emberiség figyelme, mint akkor ? Egyik sem áll. •— A Kelet növekvő túlsúlyának okait is máskép látom. Először is anyagi téren. Azt, hogy az ipari súlypont a Keleten volt, nem igazolják kutatásaink. Ellenkezőleg : a Nyugaton a Flaviusok óta óriási erővel terjeszkedik a galliai ipar, ez szorítja ki Itáliát, nem az Oriens ; a legutolsó évek sigillata-leletei Szíriában, az Aucissa-fibulák ismert hatalmas elterjedése a Keleten, a kelta ízlésű áttört bronzdekoráció divatja sok más hasonló tünettel együtt tanúsíthatják ezt. Oroszországban és Németország északi részén kelta emaihnunkák terjednek el, kelta kocsikat használnak birodalomszerte. És a galliai szírek szerepe ebben nem jelentős.® A Kelet győzelme az élet minden területén szerény véleményem szerint4 nem az orientálisok erejét, hanem Róma elgyengülését illusztrálja, amelynek folyamán a legkülönbözőbb tereken olyan helyeztek és alakulások állottak elő, amelyekre rá lehetett húzni a kínálkozó hellenisztikus formákat. E formák ugyanis mind elvont termé-1 Ld. Röm. Mitt. 50. 1935, 88. s köv. 1. ; Tb. Ulrich ; Pietas (pius) als politischer Begriff (Breslauer Hist. Unt. 6, 1930), passim ; H. Markowski, Eos 1936, 109. s köv. 1. ; L. Berlinger, Beitr. zur inoffiziellen Titulatur der röm. Kaiser (Diss. Breslau, 1935), 21. s köv. 1. ; M. P. Charlesworth ; The Virtues of a Roman Emperor : Propaganda and the Creation of Belief (The Raleigh Lecture on History, Br. Acad., 1937) 11. s köv. 1. etc. 2 Máskép : К. Schwendemann ; Der historische Wert der Vita Marci bei den Script. H. A. (1923) 101, 181. s köv. 1. Ő csak a pillanatnyi akadályokat látja. 3 Ehhez v. ö. P. Lambrechts, L'Antiquité Classique 6. 1937, 35. s köv. 1. 4 Egyelőre ld. a Röm. Mitt. 50. 1935, 154. s köv. 1. adott rövid vázlatot.