Századok – 1937

Értekezések - BÁRCZI GÉZA: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez 399–416

a középkori vallon"-magyar érintkezésekhez. 401 merít,1

szintén kétely néJkiil elfogadja az egész történetet, de a vallonok kivándorlását László magyar király idejébe teszi, anélkül hogy erre valami forrást idézne, úgyhogy azt sem lehet tudni, van-e valami alapja ennek az állításnak vagy csak merő tévedés, továbbá, hogy melyik László királyra gondol. Ezzel az egyöntetű állásfoglalással szembehelyezkedik a XIX. század elején Dewez2 és mesének minősíti az egész történetet. A forrásokat ugyan nem látta, de rámutat arra, hogy Fisén és Bouille valószínűleg szintén nem látta, legalább határozatlanságuk erre mutat. Szerinte az a XV. századbeli krónika, amely az egész legendának alapja lehet, nem jól tájékozott, szerzője nem láthatta az eseményeket, amelyeket elmond. Igen ügyesen rámutat arra. hogy egyetlen XI. századbeli krónikás sem beszél a magyarok betelepüléséről, így többek közt a különben oly részletes és föltétlenül megbízható kortárs, Anselmus sem, de a XIII. századbeli Gilles d'Orval szintén nem tud semmit a dologról. Igaz, hogy később,3 főleg Foullon határozott előadásának súlya alatt. Dewez biztonsága meginog s végre a kérdést azzal odázza el : ,,Au reste, j'ai dit tout ce que j'en savais." A XIX. század folyamán a liège-i történetírók semmivel sem viszik előbbre a kérdés ismeretét, leszámítva néhány önkényes és nyilvánvalóan téves föltevést,4 egészen addig, amíg Borchgrave nem nyúl e problémához. Borchgrave tüzetes tanulmányt szentel a magyarországi vallonok kérdésének,5

ismeri mind a három krónikát, de nem vizsgálja meg őket értékükre nézve. Ezzel szemben viszont új adatokat kutat föl, idézi az egervidéki vallonok zendüléséről szóló 1350 körüli oklevelet,6

a pápai legátus jelentését a magyarországi vallonokról,7

Oláh Miklós tudósítását az eger-1 Histoire de la ville et du pays de Liège, II. 35. 1. 2 Histoire du pays de Liège (1822) I. 36, 43, 388. 1. 3 I. m. I. 339. 1. jegyz. 4 Így Hénaux (Description de la ville de Liège (1842) 14. 1.) a Rue Hongrée-t a lechmezei csatából menekülő és Liégeben otthonra talált magyaroktól származtatja, vagy Hénoul (Ann. du pays de Liège, I. 45.1.) a X. századi kalandozásokkal hozza összefüggésbe, bár később (Journ. de la Prov. de Liège, 1847 júl. 19) ezt visszavonja és a magyarok letelepülését 1030-ra vagy 1047-re teszi. 5 Histoire des colonies belges qui s'établirent en Allemagne (Bruxelles, 1865) 11. s köv. 1. s főként Essai historique sur les colonies belges qui s'établirent en Hongrie et en Transylvanie (Bruxelles, 1871) 16. s köv. 1. és passim. « G. Fejér : Cod. dipl. XI/7. 480—81. 1. 7 Borchgrave (i. m. 28. 1.) 1480-ra teszi ezt a jelentést, hivatkozva Engel : Gesch. des ung. Reichs II. 8. l.-ra, míg Auner (Századok, L. 35. 1.) szerint 1463 a jelentés dátuma. Századok, 1937. IX—X. 26