Századok – 1937

Értekezések - BÁRCZI GÉZA: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez 399–416

402 barczi géza. vidéki vallon telepekről,1 továbbá összegyűjt néhány magyar­országi középkori hely- és személynevet. Mindezek a bizo­nyítékok kétségtelenné teszik, hogy az 1447-i zarándokok útja történeti tény s ezért Borchgrave elfogadja a két egybe­hangzó krónikának, a fentebb említett Jean de Stavelot-énak és Adrien d'Oudenbosch-énak többi idevágó adatát is, tehát a magyarok letelepedését Liège-ben Reginhard püspök idejére, a vallonoknak Magyarországra való vándorlását pedig ugyanezen az alapon a XT. század derekára teszi. Látja ugyan, hogy ez bizonyos nehézségekbe ütközik, mert 1052-ben sem Waso (1042—48), sem VI. Gergely nem élt már, amit egy kortárs krónikaírónak, amilyenre a XV. század­beli krónikák s a Heinsberg-féle oklevél hivatkozik, föl­tétlenül tudnia kellett volna ; ha azonban ezt az évszámot íráshibának vesszük 1042 helyett, amikor valóban volt éhínség Liège vidékén, még mindig nem vág a pápa uralko­dási éve (anno a nativitate millesimo quinquagesimo secundo, tempore Wazonis . . . présidente Gregorio papa sexto, regnanteque Henrico imperatore), mert VI. Gergely 1044—46-ban uralkodott. Borchgrave önkényesen 1046-ra teszi a kivándorlást. Magyarországon Borchgrave fejtegetéseit úgyszólván a maguk egészében elfogadták2 és megszerezték újabb, a vallon-franciákra vonatkozó adatokkal. Nem t'igy azonban Belgiumban, ahol Gobert ..Rues de Liège" с. munkájában, melynek idevágó része3 1891-ben záratott le, a liège-i Rue Hongrée-va\4 s az ahhoz közel elterült, de ma már meg nem levő Port de Hongrée-\a\ és Porte de Hongrée-val (Magyar­országi kikötő és Magyarországi kapu) kapcsolatban rész­letesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Gobert kétségbe vonja a XI. századbeli kölcsönös magyar-vallon letelepüléseket. Hivatkozik arra, hogy, mint láttuk, a XI. századi krónikák semmit sem tudnak a dologról. Szerinte az egész az 1447-i liège-i hatóságok jóhiszemű tévedésén vagy inkább rászedeté­sén alapszik. Ekkortájt ugyanis Liège-ben a legkiválóbb 1 Hungaria, 91. 1. 2 Auner, Pais, Hóman—Szekfű, Németh, i. h. 3 II. 31. s köv. 1. — Ennek a műnek újabb, lényegesen átdol­gozott kiadásához nem tudtam hozzáférni s így nem állapíthattam meg, vájjon fenntartja-e a szerző okfejtését. 4 A Rue Hongrée ma jelentéktelen kis utcácska a Rue Féronstrée és a Quai de Maestricht között, meglehetősen külvárosi jellegű, a város központjától (mely nagyjából ma is ugyanott van, ahol a középkorban volt) jó távol esik. A középkorban azonban jóval na­gyobb volt s jelentőségét nyilván emelte a rakodópart közelsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom