Századok – 1937

Történelmi irodalom - Lütge; Friedrich: Die Ablösunk der grundherrlichen Lasten in Mitteldeutschland. Ism.: Juhász Lajos 351 - Lütge; Friedrich: Die mitteldeutsche Grundherrschaft. Ism.: Juhász Lajos 351 - Lütge; Friedrich: Die Unfreiheit in der ältesten Agrarverfassung Thüringiens. Ism.: Juhász Lajos 351

történeti irodalom. 353 Érthetővé teszik számunkra azt a jelenséget, hogy a XIX. század parasztfelszabadító rendelkezéseit egyes helyeken a parasztság a legkevésbbé sem fogadta lelkesedéssel, sőt ellenállást fejtett ki velük szemben és érvényesítésük után kárpótlást kívánt az ilyen elmaradó földesúri ellenszolgáltatásokért. A XIX. századi nagy reformok tehát nem mindenütt jelentették okvetlenül a paraszt felszabadítását. A paraszt és földesúr viszonyában nem szükséges mindig elnyomást keresnünk, ha ez a föld népének fokozatosan kialakuló természetes társadalom-gazdasági szerkezete, amely később egyenesen védőszervezetté válhat a kapitalisztikus gazdálkodással szemben. A paraszttársadalomban beálló XIX. századi változások ilyen esetben természetesen elvesztik úgyis csak utólag rájukruházott felszabadító jellegüket és csupán ,,a parasztnak a liberális gazdasági rendbe való betagolását" jelentik. L. eredetileg ezzel a kérdésssel akart foglalkozni és könyve az előzmények iránti érdeklődésének lett hasznos gyümölcse. A XIX. századi reformokat, a földesúri terheknek középnémetországi megváltását tárgyalja a könyve megjelenése után egy évvel írt cikke, amely csupán a különböző territóriumok törvényeit sorakoztatja fel. Annyit azonban már ebből a közlésből is látni, hogy a reform sokkal lassabban ment végbe, mint Poroszországban, úgyhogy sokhelyt több részletben csak a 48-as forradalmak után jutott befejezéshez. A rendelkezéseknek a gyakorlatban való megvalósítására és hatására a cikk nem terjeszkedik ki, a Leibeigenschaft, Gutsherrschaft megszüntetéséről intézkedő törvények feleslegességéből, meddőségéből azonban kitűnik L. felfogásának helyessége : ezek az intézmények Közép-Németországban ismeretlenek voltak, a törvényekbe is csak az idegen minták dialektikájából kerültek bele. Másik cikkében L. a könyvében felvetett számos probléma közül a legérdekesebbek egyikét maga akarta megoldani : igyekezett megmagyarázni a nem-szabad elem újkorbeli teljes hiányát Közép-Németországban. A VIII—X. században mind a germánok, mind a szlávok közt sűrűn fordulnak elő nem-szabadok, a XII. századra azonban már eltűnnek. A szabadság elnyeréséhez a gyér királyi szabadonbocsátás mellett a miniszteriális, vagy censusfizető viszonyba jutás volt a két út s ezek közül is az utóbbi a leggyakoribb. Az eredetileg nem-szabad elem néhány nemzedéken keresztül minden külön felszabadítási aktus nélkül kivetkőzött ebből a helyzetéből és sikerült szabadságát érintő szolgáltatásait a földet terhelő adókká átalakítania. A középnémet parasztság L. eddigi munkássága alapján teljesen új beállításba került. Amit a keleti részek számára Knapp könyvei, amit Északnyugat-Németország részére Wittich munkája jelentett, azt adta meg ő ennek a vidéknek. A végzett munka természetesen még nem nyújt befejezett képet, L. könyve a számos értékes eredményen kívül a felvetett kérdések gazdagságával is kitűnik. Hogy e problémák kidolgozásához is hozzákezdett, azt csak örömmel vehetjük tudomásul. Juhász Lajos. Századok, 1937. VII—VIII. 23