Századok – 1937

Történelmi irodalom - Lütge; Friedrich: Die Ablösunk der grundherrlichen Lasten in Mitteldeutschland. Ism.: Juhász Lajos 351 - Lütge; Friedrich: Die mitteldeutsche Grundherrschaft. Ism.: Juhász Lajos 351 - Lütge; Friedrich: Die Unfreiheit in der ältesten Agrarverfassung Thüringiens. Ism.: Juhász Lajos 351

361) történeti irodalom. délibb tájainak úgynevezett ältere, versteinerte Grundherrschaft-ja mellett később elkülönült az irodalomban az északi részeken, a neuere Grundherrschaft, ami pedig délnyugat, illetőleg északnyugat és kelet közt feküdt, azt átmeneti területnek vették. Közép-Németországnak ezt a megokolatlan átmeneti jellegét törli el L. munkássága, amikor azt a másik három területtől egyaránt különbözőnek rajzolja és a középnémet Grundherrschaftban egy önálló, új típust mutat be. A terület, amit L. középnémetként tárgyal, a Thüringiai- és Cseherdőtől északra, a Werratól keletre, az Elbától nyugatra fekszik, északon körülbelül a Halbcrstadt—Wittenberg vonalig terjed. Az agrárszervezet alapján kirajzolódó tájegység határai eszerint kisebb eltérésektől eltekintve meglepően egyeznek ennek a vidéknek más szempontok alapján megvont határaival, ami újabb bizonysága a középnémet kultúrterület önállóságának. Maga L. is törekedett az egység hangsúlyozására a specifikus középnémet von ások ábrázolásával, ezeknek gondos kimutatása mellett azonban már sokkal kevésbbé találjuk meg a szomszéd területekkel egybefűző szálakat. A középnémet Grundherrschaft a Kelet társadalmi-gazdasági struktúrájától élesen különbözik abban, hogy jóllehet Gutswirtschaft-ok előfordulnak, a Gutsherrschaft egyáltalában nincs meg. Különbözik azonban az északnyugati és délnyugati Grundherrschaft-tól is. Északnyugaton a paraszt föld birtoklási joga a Meierrccht-ben szabályozódott, ami nem jelent tulajdonjogot, csupán a haszonélvezetet, bérletet engedi meg, ennél pedig a középnémet birtoklási formák sokkal előnyösebbek a parasztságra nézve. Délnyugattal szemben a Leibherrschaft az eltérés leglényegesebb alapja, Közép-Németországban ugyanis a Grundherrschaft és Gerichtsherrschaft mellett a Leibherrschaft nem mutatható ki. A paraszt személyileg szabad, adói és egyéb szolgáltatásai között egy sincs, ami szabadságának hiányára engedne következtetni. Eltérő e két területen a Gerichtsherrschaft fejlődése is, mert Közép-Németországban nem a Hofgerichtből kinőtt képződménnyel állunk szemben, hanem a tartományi fejedelemtől nyerte az úr parasztjai feletti bírói hatóságát. Rendkívül érdekesek ennek az így új típusként beállított középnémet Grundherrschaft-nak taglalása közben lépten-nyomon felbukkanó, mély történelmi és szociológiai érzékről tanúskodó finom megállapítások. A paraszttársadalom rétegződésére, a parasztbirtok nagyságára, az örökösödésre, a paraszt birtoklási jogára vonatkozó részek mellett kitűnik a paraszt terheivel foglalkozó fejezet, mely önállóan is megjelent. Igen fontos az a megállapítás, hogy különböző adók fizetésének, szolgáltatások teljesítésének kötelezettsége nem befolyásolja a paraszt szabadságát, mert a szolgáltatás nem személyéhez kapcsolódik, hanem reális teherként viseli azt. Azok az adatok, melyekkel a földesúr részéről a robot ellenszolgáltatásaként adott jogigényeket és adományokat mutatja ki, alkalmasak arra, hogy a földesúr és paraszt viszonyát bizonyos fokig új megvilágításba helyezzék.